A Facebookon egy fotóra akadtam. Egy boltba kifüggesztett táblát ábrázolt e szöveggel: „MUNKATÁRSAT KERESÜNK. Elvárás: minimum felső fogsor. Szorzótábla ismeret!!! Kalandorok kíméljenek!”

Jó húsz éve ilyet aligha lehetett volna ugyebár elképzelni. De ma már más a helyzet. Olyannyira, hogy szó szerint a funkcionális analfabetizmus korát éljük. Azon időt, amikor nem értik, mit olvasnak és hallanak.

Ilyenkor persze hallom, ne legyek borúlátó. Mindig is voltak deklasszált alakok – akár a római birodalom legjobb királyainak korában is. Nos, igen, felelem, de ők akkor nem nagyon kaptak hangot. Nem ment oda hozzájuk riporter.

Nemrég történt. Halottak napján két úriember temetőben sétált. Egyszer csak ott termett mellettük két újságíró. A nap jelentőségéről kérdezték őket. Méltóságteljesen válaszoltak. „Ragyogó volt, ez az!” – mondta egyikük. Meg hogy aznap este nyolckor benne lesznek a műsorban. Aztán mégsem voltak benne. Helyettük két aggastyánnal való csevejt lehetett hallani. Mindketten azt erősítgették, mennyivel jobb az urnás temetés, mint a koporsós. Merthogy így mennyivel olcsóbb. És – kapaszkodjunk meg – ezt lehozták, holott még csak nem is egy balliberális médiumról van szó!

Felső fogsor, szorzótábla ismerete. Télen nem hordunk fürdőruhát, nyáron pedig télikabátot. És örülünk, jaj, de még mennyire, ha egyszer mikrofonvégre kapnak. Mindegy, mit mondunk. Minél nagyobb sületlenséget, annál előbb leközlik.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info