Ma, október 23-án nemcsak 1956-ra emlékezünk. 1456-ban ugyanezen a napon költözött az Örökkévalóságba Nándorfehérvár hőse, Kapisztrán Szent János.
Törökverő hősiessége még csak-csak ismert, ámde prédikátori minősége már kevésbé. Pedig e téren való működése során tett kijelentései talán soha nem voltak oly időszerűek, mint ma.
Egész életében küzdött például az uzsora ellen. Legjobb magyar életrajzírójánál olvassuk, hogy Kapisztrán szerint
„semmiféle kölcsön után nyereséget várni, vagy kamatot szedni nem szabad, mert az ilyen nyereség uzsora. Érvelése azon középkori felfogáson alapszik, hogy a pénz nem vagyon, hanem közös megegyezés folytán csak bizonyos eszköz azon dolgok közvetítésénél, amelyek hasznot hajtanak. Következőleg a pénzt sem eladni, sem venni, sem bérbe adni, vagy bérbe venni nem lehet, csupán kölcsönadni, elhelyezni és forgatni.”
(Bölcskey Ödön: Capistranói Szent János élete és kora. Székesfehérvár, 1924. Debreczenyi István Könyvnyomdája. II. kötet.12. old.)
Világos állásfoglalás. Ugyanezt hirdeti a Szentírás és a szentatyák sem tanítottak mást. De érdemes továbbolvasnunk Bölcskey művét:
„Capistranói János nagyon szereti a dolgokat képletesen szemléltetni, azért az uzsorást is így mutatja be:
1. Az uzsorás hasonló a pokolhoz. Miként a pokol sohasem lakik jól, úgy az uzsorás sem. „Haláluk után elnyeli őket a pokol, miként ők is, mint a pokol, elnyelni kívánták az ártatlanok vagyonát.”
2. Az uzsorás hasonló a halálhoz. „A halál nem kímél senkit, hanem egyenlően mindenkit megemészt és lekaszál: így tesz a pénzsóvár uzsorás is, aki senkinek, sem atyjának, sem anyjának, sem testvéreinek, sem más hozzátartozóinak, barátainak, vagy ellenségeinek nem kegyelmez.”
3. Az uzsorás hasonló a tengerhez. „Mit használ a tengernek, ha folytonosan magába fogadja a vizeket, de folytonosan kibocsátja magából? És így mit használ a kapzsi uzsorásnak, ha uzsorával nyereségre tesz szert, de élete végén mindent vissza kell szolgáltatnia és lelkét a tűzre adnia, hogy megeméssze?”
4. Az uzsorás hasonlít a folyamhoz. „Miként a folyam mindig fut és rohan, míg csak tengerbe nem ér, úgy a nyomorult uzsorásnak lelke is fut és rohan, amíg el nem jut a halálnak és örök kárhozatnak keserűségébe, hogy örök tűzfolyamban gyötörtessék.”
5. Az uzsorás hasonlít a kutyához. „Miként a kutya az urától odavetett kenyér- és húsdarabokat kitátott szájába véve, bármit kap is, rögtön lenyeli, és mindig tátott száját mutatja, mivel reményli, hogy új falatot kap; így történik a nyomorult pénzvágy, kapzsi és kielégíthetetlen uzsorásokkal, akik várva-várják, hogy a sors mit vet eléjök, s azt minden halogatás nélkül megragadják, és a többiek zsákmányára vágyakozva, kielégíthetetlen vággyal vetik rá magukat.”
6. Az uzsorás a vakondhoz hasonló. Miként a vakond a természettől fekete, úgy az uzsorás lelke is fekete gonoszságánál fogva. Miként a vakond dombokat csinál a földnek feltúrásával, úgy a kapzsi uzsorás is a pénznek, birtoknak és földi javaknak dombjait siet összehordani.
7. Végül hasonlít az uzsorás a pókhoz. Miként a pók hálót készít belsejéből, hogy megfogja a legyet; éppúgy az uzsorás is lelkének legbensőbb részeiből sző hálót a pénz-legyek megfogására, amelyek igaztalanul röpülnek és szóródnak kézből-kézbe, erszényből-erszénybe.
Nem hallgatja el az uzsorások jövendő sorsát sem. „Van a pókoknak egy bizonyos fajtája, amely vadász a kis gyíkra; el kezd ugyanis fölötte hálót szőni mindaddig, míg száját erős kötelékkel be nem köti, s akkor táncol fölötte és addig szurkálja, míg elpusztul. Így tesz az ördög is az uzsorásokkal: mikor ugyanis rávette az uzsorásokat a kölcsönzésre az uzsora ürügye alatt és az uzsora behajtására, erősen megkötözte és bezárta száját, hogy soha meg ne gyónhassa, és a halál pillanatában ugrál fölötte, szurkálja, megöli és elviszi a pokoli gyötrelmekre, s nem használnak neki a pókhálók, amelyeket saját beleiből szőtt a pénz-legyek elfogására.” (U. ott, 18-19. old.)
„A halál mindenkit lekaszál: így tesz a pénzsóvár uzsorás is.” – tanít minket Nándorfehérvár hőse. Van mit tanulni tőle napjainkban is.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info