Két véglet között középen van a megoldás, hirdeti a pogány ókori bölcs, Arisztotelész. Minduntalan ez jár eszemben. Igen, el kell menni, és nemet kell mondani. Nincs más választás. Aki ellenben október 2-án igennel voksol, megtagadja magyarságát.
Nem idézem most ide Maróth Miklós orientalista tudós ugyanezt megerősítő minapi nyilatkozatát. Ugyanígy nem idézem történelmünk valamennyi példaképét a néhai végvári harcokból ennek megerősítéseként. Tény, egyikük sem kért a félhold árnyékából. Csak szerényem jegyzem meg, a historikus alázatával: az, hogy a liberális-kommunista-protestáns történelemszemlélet jegyében lefegyverzett magyarok nem tekintik mindmáig valódi ellenségnek az iszlámot, csupán mérhetetlen történelmi tájékozatlanságukat bizonyítja.
Megértem még valahogy, ha valakik, szerencsétlen szocializációjuk révén, az 1945 óta tartó történelemszemlélet jegyében róják életük rögös útjait. Ilyenek a két véglet között az arany középutat meg nem lelők, akiknek sohasem volt gyermekszobájuk. No de hogy azok, akik mégiscsak itt élnek vén kontinensünkön, s napról napra tapasztalják maguk is, mit jelent az iszlám expanzió, és mégis azt mondják, mindenki maradjon az ülepén ezen a napon, az erkölcsi lealjasodásnak alighanem Júdás árulásánál is nagyobb mélypontja.
Iskárióti Júdás valaha harminc ezüstért elárulta a Mestert, majd gyötrő bűntudatában visszaadta, s végképp kétségbe esve Isten irgalmában, felkötötte magát egy fára. Nos, a mai migránspártiak nálánál ezerszer veszedelmesebbek. Ők ugyanis nem esnek kétségbe tettük miatt. Számukra még annyira sincs Teremtő, mint egykor Júdás számára. Szerintük a világ legtermészetesebb dolga, hogy aki Allah világából jőve átlépi határainkat, tejbe-vajba fürödjön, s azokat, akik ezt ellenzik, hovatovább egyenesen közellenségekként kezeljék.
Meghallgattam ma Heller Ágnest és Tamás Gáspár Miklóst ez ügyben az ATV-n. Egypetéjű ikrek. De a lehető legrosszabb fajtából. Heller szerint hasra ütött hamis információ, hogy a migránsáradat óta megnőtt a nők elleni erőszak, mondván, a fehér férfiak és nők között így is van bőven ilyen. Tamás Gáspár Miklós pedig csak rábólintott erre. Hát nem tudom, de szerintem már az is tragédia, hogy e két alak egyáltalán nyilvánosan megszólalhat. Mert lehet közmondásosan hülyének lenni, ámde minek, pláne nagy nyilvánosság előtt?
Emlékszem, még a 2002-es választás első fordulója előtt a Magyar Nemzet közölte Dobó István Eger első ostromakor mondott imáját Gárdonyi Géza idevágó regényéből:
„Istenem, látod a mi kis romladozó várunkat s benne ezt a maroknyi, elszánt népet. A Te nagy mindenségedben kicsi semmiség ez a földi világ. Óh, de minekünk ez a mindenségünk! Ha kell a mi életünk, vedd el Uram, tőlünk! Hulljunk el, mint a fűszál a kaszás vágása alatt! Csak ez az ország maradjon meg, ez a kis Magyarország.
Mária, Jézus anyja. Magyarország védő asszonya! A Te képedet hordozzuk zászlóinkon! A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul! Könyörülj érettünk!
Szent István király! Nézz alá az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol még állnak a Te templomod falai, és ahol még a Te nyelveden, a Te vallásodon dicséri a nép a Mindenhatót. Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király; óh borulj az Isten lába elé! Isten, Isten! Legyen szíved a miénk!”
Arra is emlékszem, hogy amikor ezt a lap címoldalán olvastam, elhomályosult a szemem. Vajon megértik-e ezt nemsokára ott az urnafülkékben? – tettem fel a kérdést. Hamarosan kiderült, hogy nem. Remélem, most október 2-án másként lesz.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info