A minap az Observer interjút készített Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus vezetőjével, aki elmondta benne: Magyarországon a legaggasztóbb mértékű az antiszemitizmus. Nem mondott ezzel persze semmi újat. Már tavalyi auschwitzi látogatása során arról panaszkodott, hogy az európai közhangulat egyre inkább kezd hasonlítani az 1933-as évekéhez.
No de nézzük csak, mivel indokolta állítását! A magyaroknak „van neonáci pártjuk, a Jobbik, szobrokat állítanak Horthynak, aki náci volt, és úgy változtatták meg az alkotmány szövegezését, hogy kikerül belőle a holokauszt szó”.
Szóval Horthy „náci” volt. Csak akkor azt nem értem, miként volt lehetséges, hogy 1938-ban például a kereskedők 45 százaléka, a bányászati tisztviselők 47,6, az ipari tisztviselők 43,9, az önálló kereskedők 57,6, a kereskedelmi tisztviselők 48 százaléka került ki a hazai zsidóság soraiból – amint Kovács Alajos statisztikus művéből kiderül (A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében, 1938).
Ami pedig az „alkotmány szövegezésé”-nek megváltoztatását illeti, az alaptörvényben ez áll: „Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.”
Ennyit erről. Hanem még egy. Lauder szerint kontinensünk közhangulata egyre hasonlóbb a hitleri Németország születése ideiéhez. Ebben viszont van valami. No de miért? A korrupció, a prostitúció, az infláció – hogy a sort ne is folytassuk – akkor is közmondásosan az egeket ostromolta. Jönniük kellett tehát olyanoknak, akik azt ígérték, hogy mindezekkel leszámolnak. Mert ez a dolgok rendje, kedves Ronald Lauder, pláne itt, Európában…
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
