Nem, most nem a Mazsihisz és társszervezetei orgánumait fogom idézni, bármennyire is meglepő. Vannak ugyanis széles e hazában olyanok, akik azt hiszik, akkor tesznek jót, ha mindig MÁSOKKAL foglalkoznak. De közülük is csak egyesekkel. Ugye nem nehéz kitalálni, kikkel?

Erre iskolapélda a Kisalföld mai cikke (Sudár Ágnes: Zsidógyűlölet: zéró tolerancia). Összefoglalom röviden tartalmát. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés csatlakozott az Amerikai Zsidóság Bizottsága nevű szerv felhívásához, miszerint stratégiai cél az antiszemitizmus „minden formája” elleni küzdelem deklarálása.

Gyönyörű, tehetnők hozzá, de akkor talán a Mazsihisz örökös árokásásai ellen kellene legelőször tiltakoznia. De nem. A megyei közgyűlés tagjai biztosítják, hogy „alaposan kivizsgálják az antiszemita incidenseket”.

A közgyűlés elnöke, Németh Zoltán megyei elnök mondott azonban mást is: A „zéró tolerancia” meghirdetésére „nem konkrét cselekmény inspirálta, hanem a normális gondolkodás követeli meg minden politikai elöljárótól, hogy az antiszemitizmus ellen kiálljon”.

Jaj de jó! Szóval egy zsidónak sem görbült meg a haja szála, mégis szigorú oltalom alá helyezendők. Merthogy a többségi magyar társdalom ezek szerint nem toleráns velük szemben. Hja, javíthatatlan, megbízhatatlan, egyszóval szélsőséges csürhe népség ez a magyar. Nem ismeri a toleranciát hírből sem!

Pozsonyi Ádám fészbúk-profilján olvasom: „Böngészem az MTA Nyelvtudományi Intézete által engedélyezett új hivatalos keresztneveket: „Cseresznye, Hárs, Dió, Fahéj, Fehér, Móka, Március, Gesztenye, Torna, Sáfrány, Göncöl, Szeder, Balzsam, Színes, Remény, Béke.” Úgy érzem, valami kimaradt. Tudok egy szép női kereszt, akarom mondani utónevet. Elsősorban haladó szellemű ifjú hölgyeknek ajánlott. „Tolerancia”.”

Ne nevessen az olvasó. Véres valóság, amit idéztem Pozsonyitól. Németh Zoltán azért remélhetően megkapja a strómani apanázst toleranciabajnokságáért. Az MTA pedig sürgősen bővítse keresztneveink listáját, mert különben elhúzzák a nótáját!

Ifj. Tompó László – Hunhír.info