„Románia Európa puha alsó teste.” Nem mai mondat ez, s most nem is az a fontos, eredendően ki mondta, hanem az, hogy nem alap nélküli. Úgy tűnik, a politikai szélrózsa állásaitól függetlenül igaz, hogy Bukarest örökösen retteg az igazmondástól. Legszívesebben eltörölné a Székelyföld megnevezést is.
Mondhatnók erre persze, ne legyünk felelőtlenül általánosítók, hiszen nem minden egyes román volt a történelemben magyarellenes, vagy az ma, sőt. Lehetne hivatkozni a dákóromán kontinuitáselméletet cáfoló Moldován Gergelyre, vagy éppen arra a Wass Albertre, aki egyik regényében (A funtinelli boszorkány) az egyszerű román parasztokról egyáltalán nem rajzolt ellenséges képet – sőt. Azonban a hivatalos román politika magyarellenes arculata tény. Méltán juthat eszünkbe Tamási Áron, aki 1940 szeptemberében a rádióban így köszöntötte nemcsak a magyarokat, hanem a románokat is:
„Nemcsak a Hargita tért vissza, hanem maga Ábel is visszatért. Azután eszébe jutott neki, hogy számadást csináljon: vajon minden terület visszatért-e a magyar hazához, olyan területek, amelyen ő járt? Akkor eszébe jutott, hogy Amerika se tért vissza, de Dél-Erdély különösen nem tért vissza. Akkor azt gondolta, hogy Amerikát nem bánjuk még, de Dél-Erdélyt, azt semmi esetre, soha nem fogjuk hagyni. Tovább gondolkozott, s az jutott eszébe, hogy Szurgyélánt fel fogja keresni, akivel együtt szenvedett a Hargitán, és meg fogja neki mondani, hogy most már ide, Észak-Erdélybe a magyarok bejöttek, s őt fel akarják kérni arra, hogy menjen el Dél-Erdélybe, és mondja meg ottan a románoknak, hogy térjenek vissza a magyar impérium alá, mert ott nem lesz nekik rossz dolguk, hiszen az igazságot is meg lehet szokni.”
Igen, az igazságot is meg lehet szokni. Szállóigévé vált sor, tehetnők hozzá. Azonban Bukarestben ezt másként látják továbbra is a jelek szerint. Idézzük a Krónika.ro tegnapi tájékoztatását:
„Nem népszerűsíthetik turisztikai céllal Székelyföld néven Székelyföldet – így döntött a marosvásárhelyi ítélőtábla, amely elutasította a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség hivatalos bejegyezésére vonatkozó fellebbezését, azaz jogerős a Hargita megyei törvényszék korábbi hasonló döntése, amely szintén arra hivatkozott, hogy a Székelyföld hivatalosan nem létezik. A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azért, hogy helyi turisztikai célokat népszerűsítsen, ezt szerették volna hivatalosan bejegyeztetni, kérelmüket azonban tavaly decemberben, fellebbezésüket pedig most csütörtökön elutasították.
Nagy Benedek, a szövetség alelnöke elmondta, fellebbezésükhöz számos olyan dokumentumot is csatoltak, amelyek bizonyítják, hogy számos más, történelmi régió nevét szabadon használhatják az ezeket népszerűsítő, hasonló céllal alakult egyesületek, szervezetek. Székelyföld neve azonban túl erősnek bizonyult: a bejegyzési kérés első tárgyalásakor az ügyész azt közölte, mivel az alapszabályban szerepel a Székelyföld szó, ez alkotmányellenes, hiába változtatták a kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra. „Ilyen területi szervezeti egység nincs, közigazgatási szempontból Romániát községek, városok és megyék alkotják.” A kezdeményezők szerint a döntés politikai alapon történhetett, a végzés indoklását pedig a portál is hiába kérte az ítélőtáblától. Egyébként hasonló célokat valósít meg a hasonló célokra 2001-ben alapított Bukovina Turisztikai Egyesület, amelyet nemhogy tiltottak, hanem éppen hogy a Suceava megyei kereskedelmi kamara és a turisztikai minisztérium támogatásával jött létre.”
Odáig süllyedt tehát Bukarest, hogy turisztikai egyesület sem viselheti a Székelyföld megnevezést. Aminek kapcsán valahogy e sorok írójának Göncz Kinga esete jutott eszébe, aki fészbúkján azt írta egyszer: „Mindannyian görög zsidók vagyunk!” Ami szerinte azt jelenti, hogy „együtt érzünk és támogatásunkról biztosítunk mindenkit, akit a szélsőjobb támad és fenyeget, legyen az Görögországban, Ausztriában vagy – Magyarországon!” Amire aztán Pozsonyi Ádám így felelt meg (Irgalom atyja, ne hagyj el!, 2015):
„Nem emlékszem, hogy a zsidó szervezetek bármikor hangoztatták volna: „Mi mindannyian székely hazafiak vagyunk”, amikor falvakat rombolnak le. Vagy amikor Felvidéken magyarokat ütnek-vernek, megkülönböztetnek, itthon és szerte a világban. Normális ember a saját fajtájáért izgul, küzd az érdekeiért, nem idegenek érdekeit, nézeteit, hasznát lesi, tolja előre és támogatja. Semmi közünk se a görög, se a fokföldi zsidókhoz. Nem haragszunk rájuk, nem is szeretjük őket, sorsuk közömbös. Lényegtelen, nem ránk tartozik. A francia lapok sem érdekesek, és az is teljesen közömbös, miféle szlogeneket szajkóz egy amerikai magazin. Miért kéne ahhoz idomulni? Másolni! Főleg követni! Bolond ember foglalkozik ezzel, esetleg olyan, aki az idegen érdekeit szolgálja.”
Kedves jó liberális jogvédők! Ki az utcára, transzparensekkel, rajtuk a „Székelyföldet akarunk!” felirattal. Ha egy liberális minden jogsértés ellen van, akkor a mostani ellen is. Mert van olyan is, hogy következetesség.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
