Merthogy van, ahol a hasonló helynevekkel ez történik. Az MTI tegnapi tájékoztatása szerint egy „Zsidóölő” nevű spanyol falut „Zsidódomb”-ra neveztek át. Az ember nem tudja, sírjon-e vagy nevessen. Kíváncsian várjuk, mi várható nálunk. Merthogy hazánkban van olyan is, hogy „Zsidóirtás”.
Aki csak egy kicsit is ismerős a történelemföldrajzban, tudja, hogy efféle helynevek Európa-szerte előfordultak vagy előfordulnak. Nálunk is nagyon sok helyen van zsidó-irtás elnevezés a térképeken. Ez úgy alakult ki, hogy a falukba beköltöző, rendszerint kereskedelemmel foglalkozó zsidók irtották a fákat, és így lett a helynév hol „Zsidóirtás”, hol „Zsidó irtás”. Például a Balaton melletti Szántódnál mindmáig van Zsidó-irtás – ráadásul egyes kataszteri térképeken egybeírva.
De létezik olyan is, történetesen a Mátrában, hogy Bagolyirtás – mégsem jut senki eszébe, hogy azt gondolja, azért, mert ott irtották volna a baglyokat.
Nos, nem csodálkoznánk, ha maholnap valamennyi ma is „Zsidóirtás” néven szereplő helynevet megváltoztatnának, hasonlóan a spanyol példához. Hátha a „magyar tenger” mentén is volt holokauszt! Vagy akár a baranyai Tormás településen, ahol pedig – a Magyar Digitális Helynévtár nyilvántartása szerint – szintén van „Zsidó-irtás”. Indoklásul pedig ez szerepel rajta: „Valamikor zsidó birtok volt.” Igen, amelyen tehát nem a zsidókat irtották, hanem a zsidók a rajta lévő fákat.
No de maradva a spanyol példánál, az MTI-kommünikében ezt olvassuk:
„Ünnepélyes keretek között, az izraeli nagykövet és a spanyol zsidóság hivatalos küldöttségének jelenlétében keresztelték át a Castrillo Matajudíos (Zsidóölő) nevű spanyol falut, csaknem egy évvel azután, hogy az itt élők népszavazáson döntöttek a névváltoztatásról. Az észak-spanyolországi település már a Castrillo Mota de Judíos (Zsidódomb) nevet viseli. A helyiek azért rendeztek referendumot tavaly, mert sokak számára nyomasztóvá vált a falu négy évszázada viselt neve. Többen panaszkodtak arra, hogy kellemetlen kérdéseket tesznek fel nekik, vagy ízetlen vicceket kell elviselniük.
A másik érv pedig az volt, hogy történelmi dokumentumok szerint is a falu eredeti neve Castrillo Mota de Judíos volt.Egyesek szerint egyszerű betűhiba miatt változott meg Matajudíosra, de Lorenzo Rodriguez polgármester úgy tudja: a falu katolikus hitre áttért zsidó lakói adták ezt a nevet a településnek, mert a vallásuktól való elfordulást akarták így megerősíteni, hogy meggyőzzék a spanyol koronát hűségükről.
A katolikus királyok ugyanis 1492-ben kiűzték az Ibériai-félszigeten élő zsidókat, és aki maradni akart, annak át kellett térnie a katolikus hitre. Később az inkvizíció is üldözte a zsidókat, sokukat máglyán égettek meg. Az új névvel a település több turistát szeretne vonzani, tervezik egy szefárd zsidó központ létrehozását, és azt remélik, hogy a Santiago de Compostelába tartó zarándokok, az El Camino vándorai is útba ejtik majd a falut. Az ötven lakosú falucskában nem élnek zsidók, de többeknek zsidó gyökereik vannak, és a település címerében szerepel a Dávid-csillag.”
Gyönyörű! A katolikus zarándokok el ne mulasszák a „Zsidódomb” meglátogatását – mintegy vezeklésül őseink bűneiért. „Zsidódomb” legyen egy ősi spanyol falu, ahol nincsenek is zsidók? És mit jelentsen az, hogy lakói ugyan nem zsidók, de vannak zsidó gyökereik? Nem, itt tényleg nincs helye a józan értelemnek. Szegény Spanyolország!
Ifj. Tompó László – Hunhír.info