L. Simon Lászlót aligha kell bemutatnunk. Tipikus pojáca, mindenre kapható, ha kettős mércével kell mérni. Az embernek sugárhányása támad lassan már akkor is, ha csak a nevét hallja. Pláne, ha még a száját is kinyitja, mint tette a minap! Lássuk a részleteket!

A Magyar Nemzet mai számában arról olvasunk, hogy Bonyhádon 6-700 éves gótikus templomromot fedeztek fel, amit sokan „Magyar Pompeji”-ként emlegetnek. L. Simon, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tegnap a helyszínen kijelentette:

„Nem érdemel különösebb figyelmet a templomrom. Sok száz hasonló romot ismerünk az országban, amelyek szintén nem látogathatók. A templom maradványainak egy része a 6-os út alatt van, turisztikailag nem hasznosítható, így nem baj, ha visszatemetik.”

Nem, nem tudom s nem is kívánom magamat türtőztetni. A miniszterelnöknek magának azonnal hatállyal fel kellene mondania egy ilyen senkiházinak. Prohászka Ottokár püspök a legnagyobb európai szellemi teljesítmények közé sorolta a gótikát. Egyik írásában (Egy eszme, egy férfiú, 1895) így fogalmazott:

„A nagy eszmék átértése, a nagy gondolatok átérzése, ez teremti a művészetet s ez biztosítja jó irányát. A gótika a mély kereszténységnek kifejezése, ez tagadni nem lehet. Talán hozzájárult századunkban a keresztény szellem fölébresztéséhez, de tény, hogy miután Németországban a Rajna-vidék nemes gót templomai közt a keresztény önérzet fölébredt, rögtön fölismerték, hogy ez a művészet csak azért lett századokon át feledve, mert az eszméket szellemi eltévelyedés elvesztette: mihelyt az eszmék megint a lelkekben kigyúltak, elevenedni kezdtek a gót dómok befejezetlen torzói, a félbeszakadt vonalak tovább húzódtak, az eltört ágak újra hajtottak s kihajtottak egész a keresztrózsáig.”

De hát hol van persze L. Simon a „mély kereszténység”-től, sőt egyáltalán bármitől, ami kultúra, ami lelkiség? Mindenesetre a Hír TV „Reggeli járat” című műsorában megszólalt Lassányi Gábor, a Magyar Régészszövetség elnöke: „Az elfedés veszélyezteti a maradványokat, amelyeket mindenképpen be kell mutatni az eljövendő nemzedékeknek.” Ugyanígy foglalt állást Székely László alapjogi biztos is, aki olyan megoldást sürgetett, amely „időt ad a középkori emlék feltárására, lehetővé teszi megőrzését és bemutatását”.

Ha valaki e két szaktekintély meghallgatása után azt hitte volna, hogy akkor mégiscsak a szakavatott régészeti feltárás mellett döntöttek, tévedett. A hírcikk záradékát idézem:

„A szakmai és ombudsmani érvek ellenére azonban az elkerülőút pályáját nem módosítják. Így a különleges maradványok ismét a föld alá kerülnek. További sorsukról egyelőre nincs hír.”

Borítékolom, mi lett volna, ha egy középkori zsinagóga maradványait találják meg. Nem írom ide persze, nyilván olvasóink is tudják. Csak velük együtt azt nem tudom, L. Simon mikor repül a székéből végre?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info