Ugyanez volt a kérdés persze a tavalyi tusnádfürdői miniszterelnöki megszólalás kapcsán is, csak azzal a különbséggel, hogy a korábban talán még vízióinkban sem gondolt népvándorlás egyre ijesztőbb méreteket öltött azóta. A mostani beszédét hallgatók megelégedéssel fogadták ismét retorikáját, amelyből ezúttal sem hiányoztak mindazon gondolatelemek, amelyekkel a kormányfő pártja jobbszárnyát igyekszik mindinkább megerősíteni és megnövelni.

A nemzetárulásban rekordrutinnal rendelkező baloldal pedig hozta ismét tőle megszokott formáját, így az MSzP elnöke kijelentette, hogy Orbán Viktor „egyre veszélyesebb egész Európára nézve”, aki egyenesen „csak egy piti balkáni politikai maffia feje”.

Egyetlen konstruktív ellenzéki hangot hallottunk csak, éspedig Z. Kárpát Dánieltől, a Jobbik frakcióvezető-helyettesétől, aki elmondta: ha a miniszterelnök valóban a nemzetek önrendelkezésén alapuló Európáért és a magyar Magyarországért aggódik, akkor többek között kezdeményeznie kell az önálló határőrség visszaállítását és annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a gazdasági céllal Magyarországra érkező migránsok visszafordíthatók legyenek.

Magunk is ezt hirdetjük régóta, még ha nagyon is jól tudjuk, hogy a reálpolitikai cselekvésmód sokszor fokozatosságot igényel, a döntések egymásra épülését. Vannak azonban helyzetek, és ilyen a mostani is, amikor gyors és bölcs döntéseket kell hozni a népvándorlás megakadályozására.

Végül Z. Kárpát közleményében kiemelte, hogy az Orbán-kormány csak szavakban bátor, de tettekben megalkuvó, és előre látható, hogy a miniszterelnök tusványosi beszédét sem követik majd tettek.

Bár ne így legyen, mindenesetre egy biztos, éspedig az, amit már annyiszor jeleztünk: ha a nemzeti retorika mögött nincsenek igazán kimunkált stratégiák, pláne a média megfelelő kezekbe kerülésére, a baloldal hegemóniája töretlen marad, bármennyi ostorozás is érje kormányrészről. A nagy kérdés tehát továbbra is a címbeli.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info