A mások vagyonának a magukéhoz illesztése közben is persze garantáltan tanulni vágyókban megint csak felszaladt a pumpa: szerintük a görög katolikusok által fenntartott nyíregyházi cigányiskola igenis szegregáló. Főemberjogi aktivistájuk ki is jelentette: „Mindent megteszünk, hogy Magyarországgal szemben is eljárás induljon.”
Így a Néphazugság mai hírcikke (Ónody-Molnár Dóra: Vallásba oltott szegregáció). Felháborító ugyebár, mit művelnek azok a fránya katolikusok, ezúttal a görögök, no meg a Kúria, amely úgy határozott, jogszerűen működik egy, a görög katolikusok által fenntartott nyíregyházi cigányiskola:
„A Kúria szerint a görög katolikusok nem sértik az egyenlő bánásmód elvét, mert az iskola működtetésével a szabad vallásgyakorlás és a szabad iskolaválasztás jogának tesznek eleget. Az egyház célja a roma pasztoráció volt, így logikus, hogy olyan helyet keresett, ahol ilyen tevékenységet lehet folytatni. Erre a legalkalmasabb terep egy cigánytelep, s a pasztoráció miatt a Kúria szerint abban sincs semmi kifogásolható, hogy az iskolában csak romák tanulnak.”
Mészáros Mátyás bíró döntése indoklásaként úgy fogalmazott, hogy a szülők tisztában voltak azzal, milyen iskolát választanak gyermeküknek, és saját elhatározásukból döntöttek, ráadásul az iskolába mindenki szabadon beiratkozhatott. De ez nem elég persze a néphazugságos matrónának: „Érdekes módon a nyíregyházi szülők nem tolonganak, hogy idekerüljön a gyermekük.” Ő már aztán csak tudja persze, mi a helyzet. Meg Setét Jenő (igen, tényleg ez a neve) „roma polgárjogi aktivista”, aki „feldúltan hagyta el a tárgyalót” a bírói döntés kihirdetésekor. De Kegye Adél, a CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) ügyvédje és kurátora, Daróczi Gábor sem látja rózsásabbnak a helyzetet:
„– A vallásgyakorlás égisze alatt utat engednek az apartheid politikának – így kommentálta a döntést a CFCF ügyvédje. Kegye Adél szerint mostantól bárki szegregálhat a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva. Daróczi Gábor, a CFCF kurátora azt mondta: a Kúria gyakorlatilag módszertani kézikönyvet adott azoknak az egyházaknak, illetve állami intézményeknek, amelyek ezek után szegregálni szeretnének. Mivel az ítélet nem illeszkedik a Kúria korábbi gyakorlatába, az alapítvány az Európai Bizottsághoz fordul. – Csehországgal szemben a szegregáció miatt kötelezettségszegési eljárás indult. A napokban indul Szlovákia ellen is. Mindent megteszünk, hogy Magyarországgal szemben is eljárás induljon – mondta Daróczi Gábor.”
A mások vagyonának a magukéhoz illesztése közben is persze garantáltan tanulni vágyók (reméljük, helyesen fogalmaztunk) azonban nem érték be ennyivel: „Az ítélet után a Romaversitas diákjai molinókkal sorakoztak fel a bíróság épülete előtt „Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – állt az egyik táblán, és éppen ezeknek a roma egyetemistáknak a példája mutatja, hogy ez mennyire így van. A romveres hallgatók ugyanis integrált közoktatási intézményekből nyertek felvételt.”
Arról azonban mintha elfelejtettek volna beszámolni a derék romveretesek, hogy a főiskola, netán egyetem kapujába lépni akaró feltörekvők hogyan is vannak például a négy alapművelet elsajátításával. Pedig erre azért nem kevesen lennének kíváncsiak. De erről, ismételjük, nem szóltak valahogy, csak Orsós János, az állami oktatásból kiszorult hátrányos helyzetű fiataloknak alapított Dr. Ámbédkar Iskolát fenntartó Dzsaj Bhim buddhista közösség elnöke Néphazugságnak adott nyilatkozatát olvashattuk zárásként a hírcikkben:
„Magyarországon megjelent a kasztrendszer az egyházi törvényen keresztül. Azt látjuk, hogy az a fiatal, aki a falu szélére születik, sosem fog egyetemre jutni.”
Elárulunk valamit Orsós uraságnak. Bármennyire is érthetetlen számára, nem azért találták fel az egyetemet hajdanában, hogy mindenkit befogadjon. Oda olyanok kerülnek jó esetben, akik a négy alapműveletet nemhogy elsajátították, hanem azért azon még túl is léptek. Miheztartás véget ennyit hát ama csúnya szegregációról.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info