Megint elemükben vannak egyesek. Az örökösen saját közösségeik nevében jelentkező ÁROKÁSÓK. Akik mást sem tudnak, mint letagadni azt a terrort, amit saját vezető képviselőik lassan egy évszázada gyakorolnak az Úr Jézus Krisztus szülőföldjén. És eközben arról papolnak, hogy a zsidóság és a kereszténység mennyire egymásra szorult.
Tekintettel arra, hogy a zsidóság és a kereszténység viszonyát már tucatszor megvilágítottuk csupán rovatunkban is, nem kezdünk bele ismételgetésekbe e tárgyban. Csak ámulni tudunk, hogy a két fél közötti békéről csupán alkalmanként szónoklók mennyire megfeledkeznek mindig a másik félről. Nem kétséges, hogy melyikről.
Merthogy ez derül ki a Mazsihisz honlapja mai hírcikkéből. Idézünk belőle:
„A zsidóság 20. századi genocídiumának egyik neve a Soá. Annyit jelent, hogy csapás. Sajnos az elmúlt év – minden pozitívum mellett is – a holokauszt 70. évfordulójára való emlékezésként hazánkban sok méltatlan negatívumot tartalmazott. – fogalmazott Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz templomban, 2015. január 25-én.”
Aztán megfejelte mindezt azzal, hogy „itt, ebben a templomban, csakúgy, mint más keresztény templomokban és imahelyeken 1944-ben egyes keresztény hívek sárga csillaggal ültek a padokban és gyülekezetekben nemzsidó, nem sárgacsillagos társaik mellett a Szentmisén és az Istentiszteleteken. A csillagot azért kapták, mert zsidók. Bűnük az volt, hogy zsidók. A sárgacsillaggal vették magukhoz az Eucharisztiát, az Úrvacsorát. Kivégezték őket csakúgy, mint, minden más zsidót, akármiben hitt vagy nem hitt.”
Hadd ne kezdjünk el ismét történelmi tényadatok sorát idézni, okadatolni, miért, hogy például 1279-ben a Budai zsinat arasznyi sárga folt viselését írta elő a városban elkülönülten élő zsidóknak, ha elhagyják lakóhelyüket.
Végül Szécsitől elhangzott, hogy „a vallási fanatizmus, az erőszak, a terrorizmus legyen az bárkinek a zászlaja alatt elfogadhatatlan. Ugyanígy elfogadhatatlan bárki világnézeti meggyőződésének gúnyolása, legyen az hívő vagy nemhívő.”
Milyen érdekes, ha ez keresztényekkel történik, az említett társaság valahogy mindig hallgat. Vajon miért? vagy netán nem jutnak el hozzájuk időben az őket érő erőszak megnyilvánulásai?
De lássuk a záró bekezdést! „Van egy latin-vérmérsékletű pápánk, aki ezt mondta a médiák fordításában: „Bárkinek bemosok, aki az anyámat szidja!”.”
Nos, a pápaként nevezettről inkább hadd ne szóljunk, hipertóniát elkerülendő. Aki a jelek szerint megengedi, sőt elvárja, hogy nyugodtan gyalázzák a katolikus világot, kivéve tulajdon anyját. És a keresztény világgal szembeni terrorizmus ellen sincsen soha egyetlen szava sem. Sapienti sat!
Ifj. Tompó László – Hunhír.info