Manapság, amikor sokak felháborodnak azon, hogy vannak, akik azt szeretnék, ha vasárnap zárva lennének a bevásárlóközpontok – elvégre a vasárnap mégiscsak az Úr napja –, elgondolkodik azért egy s máson az igazi értékekhez szokott ember s megkérdezi: miért nem kutatják oly sokan, miben áll a szív békéje és az igaz boldogság a földön?
Vagy tényleg azt hiszik oly sokan, hogy a gyakorta szükségtelen élvezeti cikkek habzsolása teszi igazán boldoggá, megelégedetté őket? Vajon mit tesznek a „dolce vita” szerelmesei, ha üt életük utolsó órája, ami után nem vihetnek sem aranyat, sem ezüstöt – odaátra? Tényleg úgy vélik, életük értelme nem más, mint fáradtság, netán szenvedés nélküli eltöltése éveiknek?
Megannyi kérdés, ám a legfőbb a címbeli. Igen, miben áll a szív békéje és az igaz boldogság a földön? Erre a kérdésre így felelt a Ferences Közlöny 1938. áprilisi száma:
„Egy apa halálos ágyán kis dobozt adott át fiának ezekkel a szavakkal:
– Őrizd meg jól, és csak akkor nyisd fel, ha oly nehéz napokat élsz át, hogy már nem tudod, mit tégy.
Múltak az évek. A fiú életében jöttek jó és rossz napok, de nem nyitotta fel a dobozt. Lehet még rosszabb is – gondolta és várt. A nagy megpróbáltatás napjai is elkövetkeztek, és amikor keserűségében már-már Istenbe vetett bizalmát is elvesztette, elővette a dobozt és megnézte, mi van benne. Két darab fácskát talált, egy hosszabbat és egy rövidebbet, s mellette néhány sor írást:
»Édes fiam« – olvasta az apa drága keze vonásait –, »nézd meg ezt a két fácskát. A hosszú Isten akaratát jelenti, a rövid az emberét. Ha a kettőt egymás mellé helyezed, nem lesz belőle kereszt, de ha a kis fácskát a nagyon keresztülveted, akkor kereszt áll elő. Gyermekem, ha akaratod párhuzamosan halad Istennel s úgy élsz, hogy naponta imádkozod: Legyen meg a Te akaratod!, úgy akármi történik, az nem lesz számodra kereszt. Ismerd fel és teljesítsd mindenben Isten akaratát! Ebben áll a szív békéje és az igaz boldogság a földön!«.”
Torokszorító felelet. Igen, ismerjük fel és teljesítsük az Ő akaratát mi is. De mindenben! És akkor életünk minden napja elnyeri valódi értelmét.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info