S ezt úgy teszik, hogy már nem is álcázzák. Zsebre vágott kézzel heherésznek tettükön. Aztán akad közöttük, aki azt mondja, felelnie kell érte. Csak kérdés, tényleg így történik-e? Mint Szanyi Tibor esetében, aki a Gój Motoros Egyesülettel való magánfogadását nem a saját zsebéből, hanem uniós pénzből akarta finanszírozni.
Amint a Néphazugság a minap megírta, Szanyi a nevezett egyesület tagjaival fogadott az idei választási eredményre, és vesztett. Így kénytelen volt két napig vendégül látni annak tucatnyi tagját Brüsszelben. Ám fordult a kocka. Arra kérte az egyesület vezetőjét, ne júliusban, szeptemberben menjenek, mert így az egész látogatást el tudja számolni EP-képviselőként.
Azt, hogy miként fogadta aztán mégis Szanyi őket, ne részletezzük. A lényeg csak az volt, hogy a turné ne neki kerüljön pénzébe! Ami aztán fülébe jutott pártja elnökhelyettesének is, aki kijelentette: „Ha igaz, hogy Szanyi Tibor európai uniós pénzből látta vendégül a Gój Motoros Egyesület tagjait Brüsszelben, akkor fegyelmi eljárást kell indítani ellene.”
Elgondolkozik ilyenkor az ember. Ugyanis, ismerve a szocialista honatyák ugyebár makulátlannak éppenséggel nem nevezhető életét, kérdés, vajon akad-e köztük akár csak egy is, aki ellen ugyanilyen alapon ne lehetne fegyelmit indítani? Mert ugye a naivitások naivitása lenne annak elhívése és elhitetése, hogy kérges kézzel kapargatták össze ingóságaikat.
Miként az is, hogy veszik kalapjukat és távoznak a közéletből. Ahogyan ilyenkor illik. De, ismételjük, ebben ne reménykedjünk. Kihalásukig kimozdíthatatlannak tekintik önmagukat. Akárcsak 1919-es őseik. Akik, ha hozzányúltak bárkinek bármijéhez, kezükhöz ragadt. Hiába, ők is csak azt adták, ami a lényegük volt.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info