‘Mit olvasnak rólunk Izraelben?’ Ilyen címmel közölt videofelvételt a Népszabadság 2013. február 27-én, a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár alkalmával az ott élők körében érdeklődve, ‘eladható a magyar irodalom Izraelben, befolyásolják népszerűségét a Magyarországról érkező aktuálpolitikai hírek, tudnak rólunk bármit is’? A válaszok persze ezúttal sem szóltak másról, mint hogy milyen rossz hírek érkeznek rólunk hozzájuk, így például mennyire nem szimpatikus, ha megállapítjuk származásukat, ugyanakkor nem hagytak kétséget aziránt, hogy mégis jó nálunk lenniük, mert itt minden olcsó nekik, ráadásul sereglenek hozzánk orvosi egyetemre.

Az alig tíz perces felvételből megtudtuk, hogy irodalmunkat olyan üdítő magyarok képviselik most ott, mint Bodor Ádám, Dragomán György, Kertész Imre, Márton László, Nádasdy András, Spiró György, holott országunkról ‘elég rossz hírek jutnak ide’ (Attila Somfalvi izraeli újságíró), mert például ‘az a bizonyos kongresszusi képviselő ha azt akarja, hogy a képviselőket úgy nézzék, hogy ki a zsidó, ki nem, nem szimpatikus dolog’ (József izraeli lakos), ezért már csak ez alapján se csodálkozzunk olyan nagyon, ha ‘az itteni médiában Magyarország nem mindig a legjobb értelemben lehet’ (Nagy Gabi, Drory Izraeli Magyar Könyvtár), de akadt a jeruzsálemi sikátorokban olyan is, aki azt kérte, hogy ‘a magyarok látogassanak Jeruzsálembe, mert ez egy gyönyörű hely, a menny is közelebb van, itt szinte meg is érinthető’, végül olyan is, aki bevallotta, hogy az egyetlen, amit rólunk tud, annyi, hogy a magyarok ‘rengeteg zsidót megöltek a második világháborúban a Holokausztban’ (így, nagybetűvel), viszont mégis jó most már nálunk lenniük, mert itt minden olcsó nekik, ráadásul sereglenek hozzánk orvosi egyetemre.

Maradjunk csak ez utóbbinál! A sereglést nem számszerűsítette persze, miként hivatalos statisztikai kimutatásaink sem teszik ezt jó ideje, viszont volt idő, amikor közöltek erről információkat, így elég, ha fellapozzuk a ‘Magyar Tájékoztató Zsebkönyv’-et 1943-ból, amelyből megtudjuk, hogy fővárosunkban például 1910-ben az orvosok 58,8 %-a került ki soraikból, az egyetemek és főiskolák orvosi karán az 1917-1918-as évben pedig 51,6 %-uk. Szóval volt is, van is reneszánsz nekik a javából, Izraelből sereglenek hozzánk orvosi egyetemre, miközben rossz hírünket keltik. Hogyan is írta Bartis Ferenc versében (Hozzászólás egy történelmi konferencián)?

Azok diktálnak történelmet,
akiknek nincsen történelmük:
történelem-órára sereglenek a gólyák
gólyahír nélkül a tavaszban:
tavasz-fosztásos ez a történelem…
Történelmesdit játszanak a tavasz-fosztogatók
s tőlünk lopnak maguknak történelmet.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info