A Magyar Hírlap 2013. február 17-ei száma az olasz közszolgálati rádió aznapi műsorára hivatkozva megerősítette sokak feltételezését, miszerint Erdő (Grünwald) Péter a pápaságra esélyesek között szerepel. Rovatunkban lassan már könyvtárnyi irodalom foglalkozik a leginkább filoszemitizmusáról közismert, ennek jeleként a templom és a zsinagóga között különbséget tenni nem tudó, egykor szürke eminenciás egyházjogászból bíborossá lett főpappal, akinek ráadásul az is mindegy, lesz-e magyar püspöke az elszakított felvidéki területeken élő véreinknek, akárcsak, hogy kapnak-e magyar papokat az amúgy szerinte „román népcsoport”-nak minősülő csángók. Szóval mindegy neki, zsinagógába vagy templomba megy, csak pápa lehessen!

Kezdjük az utóbbiakkal! Amint rovatunkban korábban már megírtuk, egy újságírónak, aki megkérdezte tőle, mégis mikor lesz magyar püspöke az elszakított felvidéki területeken élő magyar hittestvéreinknek, kifejtette, hogy a kérdést az újságírók „fújták fel”, hiszen az ottaniaknak nem is kell magyar püspök, nincs rá igényük, különben is az 1760-as években tót származású érseke volt Esztergomnak [célzás Barkóczy Ferencre – Ifj. T. L.], aztán amikor rákérdezett még a csángók magyar papokkal való ellátásának lehetőségére, csak annyit jegyzett meg, hogy „nincsen csángó probléma, mert ők egy román népcsoport, akik kiválóan megvannak a jelenlegi körülmények között”.

Ami pedig az előbbieket, vagyis filoszemitizmusa megannyi megnyilvánulását illeti, emlékeztetünk arra, hogy 2013. január 27-én a csepeli új zsinagóga alapkőletételén mondott beszédében kijelentette: a „templomok és zsinagógák mindig a vallási élet, a kultúra, a közösségépítés központjai”, ezért „a múlt szörnyűségei és olykor a jelen keserűségei közepette reménysugár ez a mai alapkőletétel”. Nem tudjuk, bíborosunk hányszor hiányzott hittanóráról, mindenesetre ezúttal is megfogalmazzuk amolyan Hunhír-ötpercben, miért abszurd kijelentés ez egy keresztény, pláne főpap, sőt pápaesélyes ajkáról.

A templom „a nyilvános istentisztelet, jelesül az áldozat bemutatására, a hívek egyetemességének szolgáló épület” – olvassuk a mindmáig mérvadó, Bangha Béla jezsuita szerkesztette Katolikus Lexikonban. A hangsúly az áldozaton van, Krisztus keresztáldozatán, amelynek vérontás nélküli megjelenítése a szentmise. Erre való a templom, nem másra! A zsinagóga ellenben a zsidók („szorosabb értelemben Júda országának népe (2 Kir 16, 6 : 25, 25), tágabb értelemben mindazok, akik (vagy akiknek ősei) Izrael vallás- és államrendszere hívei) szertartásainak színhelye, „amelyben a babiloni fogságot (Kr. e. 586) követő idők óta főleg tóraolvasással és magyarázással, zsoltárénekléssel és imádsággal elégítik ki a hívek vallási igényeit”, találjuk ugyanott. Meg persze, tegyük hosszá, üzleteléssel párosított fecsejjel, amelytől annyira megborzadt az Örök Főpap, Jézus Krisztus, hogy kiverte onnan őket, amiért azt „a latrok barlangjává” tették. (Mt 21, 12-14.)

Mellesleg amint korábban megírtuk, Naftali Kraus is megkérdezte, hogy egy rabbi, történetesen Schweitzer József, miért megy, ráadásul bíborosunkkal karöltve, keresztény templomba. Ezúttal mi is ezt kérdezzük, annál is inkább, mert ugyanezt már száztizenhét éve
Prohászka Ottokár szintúgy megkérdezte, amikor Bazilika és zsinagóga című tárcájában kifogásolta, hogy a díszmagyarba öltözött Esztergom előkelősége „leiramlott a nagymise után a várhegyről a zsinagógába”, megkérdezve, mégis minek, „imádkozni vagy tüntetni”, felháborodva az eseten, hiszen „a templomba járás nem lehet sem ceremónia, sem komédia, parádé, piac, azért nem tudom, hogy mit csinál a zsidó a katolikus templomban, s mit a katolikus a zsinagógában?”.

Alighanem becsületesebb lenne, ha Prohászkával végre belátnánk, hogy sem a Jézus Krisztus istenségét mindmáig elvető rabbiknak nincs keresnivalójuk templomainkban (kiváltképpen szertartásainkban közreműködőkként, főleg miután Arthur Schneier rabbi kijelentette, hogy a Második Isteni Személy vérontás nélküli keresztáldozatát megjelenítő hagyományos (tridenti) szentmise továbbra is „valódi terhet jelent” számukra), sem pedig papjainknak szakrális áldozatot, így istentiszteletet nem ismerő zsinagógáikban, tudva Németh Lászlóval, hogy aki a másiknak a sajátjával egyenesen ellentétes meggyőződését azzal feltétlenül egyenrangúnak tartja, csak azt bizonyítja, mennyire nem becsüli a magáét. Szóval mindegy Erdő (Grünwald) Péternek, zsinagógába vagy templomba megy, csak pápa lehessen!

Ifj. Tompó László – Hunhír.info