Amint beszámoltunk róla, Federico Lombardi atya, vatikáni szóvivő Bernard Fellay püspöknek, a Szent X. Piusz Papi Testvériség vezetőjének a zsidóságot a kereszténység ellenségének nevező kijelentésére válaszul úgy nyilatkozott, hogy „az antiszemitizmus minden formája nem keresztényi magatartás, és a katolikus egyháznak minden erejével küzdenie kell ellene”, azonban se szeri, se száma azon egyházi megnyilvánulásoknak, amelyek ezzel ellentétesek.
Közülük ezúttal egy magyar atyától, idézünk, aki részletesen is kifejtette, miért, hogy az antiszemitizmus a kereszténység önvédelmi küzdelme a zsidó hatalom ellen. Igen, nem A zsidók, hanem A ZSIDÓ HATALOM ellen, vagyis a cionizmus ellen. Mert mindenki, aki gondolkodik, tudja, csak legfeljebb nem mer bevallani: arról, hogy valaki zsidónak születik, nem tehet, de arról, hogy cionistává válik, igen.
Zimándy Ignác (1831-1903) honatya, pozsonyi gimnáziumi tanár és törökbálinti plébános, az Országos Antiszemita Párt képviselője, Ráth Ferenc képviselőtársával egy tizenkét fejezetből, száznegyvennyolc kérdésből álló „antiszemita káté” -t írt és adott ki 1884-ben „a magyar nép számára”, amelynek első fejezete második kérdésére – „miben áll az antiszemitizmus?” – így felelt: „A kereszténységnek önvédelmi küzdelmében a zsidó hatalom ellen.”
Igen, nem A zsidók, hanem A ZSIDÓ HATALOM ellen, vagyis a cionizmus ellen. Mert mindenki, aki gondolkodik, tudja, csak legfeljebb nem mer bevallani: arról, hogy valaki zsidónak születik, nem tehet, de arról, hogy cionistává válik, igen. S arra a kérdésre, jogosult-e ez a küzdelem ellene, így felelt:
„Teljes jogosultsága van napjainkban, midőn a zsidóság az egész világon szövetkezve tör a kereszténység ellen, s ezt leigázással fenyegeti. Közös feladata ez minden nem zsidó faj és vallású nemzetnek, minthogy a zsidóság ellenséges törekvése mindnyájuk leigázására és tönkretevésére irányul. De főképpen az általa leginkább gyűlölt kereszténység ellen tör, s azért elsősorban a keresztényeknek kell ezen harcban részt venniük.”
Aztán kitért arra az unos-untalan emlegetett ellenvetésre is, hogy mégis milyen alapon tehetnénk ezt, hiszen ugyebár Krisztus is azt parancsolja, hogy „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”:
„Ez való, és ehhez is kell magát tartani minden kereszténynek, tehát az antiszemitának is. De igen helytelenül értelmezné e fönséges parancsot, aki felebarátjának túlságos, önző kívánatait saját létérdekeinek rovására teljesítené, mert úgy jobban szeretné felebarátját, mint önmagát, ezt pedig Krisztus urunk nem parancsolja. Nem is egyez az sehogy az Isten törvényével, hogy azoknak, akik vesztünkre törnek, még alkalmat szolgáltassunk, eszközöket nyújtsunk gonosz szándékuk végrehajtására. Sőt szoros kötelessége a kereszténynek tehetsége szerint a rossznak elkövetését akadályozni, meggátolni.”
Végül arra a kérdésre is válaszolt, hogy „kikre számíthat mégis legbiztosabban a nép zsidóellenes küzdelmében”:
„A papságra, tartozzék ez bármely keresztény vallásfelekezethez, minthogy a papok a nép között élvén, s ezzel folyton közvetlenül érintkezvén s ezzel folyton érintkezvén, leginkább tapasztalják azon erkölcsi és anyagi méreg rombolásait, mellyel a zsidók, egyrészt haszonleséséből, másrészt pedig vallási tévtanaik követelménye szerint, elözönlik a hálójukba kerített keresztényeket. Ezt a papságnak hivatásánál fogva nem szabad tétlenül néznie, hanem elengedhetetlen kötelessége, minden rendelkezésre álló törvényes eszközökkel arra törekednie, hogy a gondozására bízott keresztény nyájat a ragadozó farkasok fojtogatásaitól megóvja, s a felmerülő élethaláltusában erélyesen védelmezze.”
A vatikáni szóvivő bevezetőnkben idézett mondatával szembesülve kérdés persze, mennyire számíthat ebben a katolikus papságra, kiváltképpen vezetőire – nem is beszélve a protestáns lelkészekről és elöljáróiról, mint nálunk Fabiny Tamásról, aki 2011-ben Drezdában a 33. Kirchentag alkalmával egyenesen bűnnek nevezte az antiszemitizmust –, mindenesetre azért tény, vannak még Krisztusnak olyan szolgái, mint Fellay püspök, akik tudják, hogy az antiszemitizmus a kereszténység önvédelmi küzdelme a zsidó hatalom ellen. Igen, nem A zsidók, hanem A ZSIDÓ HATALOM ellen, vagyis a cionizmus ellen. Mert mindenki, aki gondolkodik, tudja, csak legfeljebb nem mer bevallani: arról, hogy valaki zsidónak születik, nem tehet, de arról, hogy cionistává válik, igen.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
