Korunkban az önmagukat konzervatívnak tekintők megfeleléskényszere úgy tűnik, nem ismer határokat, amire iskolapélda Kerényi Imre nyilatkozata a miniszterelnöki megbízásból általa Nemzeti Könyvtár címmel megindított könyvsorozat első hét kötete közül az első, Tormay Cécile regénye (A régi ház) megjelenése alkalmából, miszerint ‘az írónő politikai szempontból vitatott műve, Bujdosó könyve nem lesz a sorozat része’.
Amint a Magyar Hírlap 2012. október 4-ei számában olvassuk, a sorozatban összesen huszonnégy kötet jelenik meg 2013 karácsonyáig, ‘a magyar írók, hősök, tájak, mesék, ízek, ritkaságok és ünnepek témakörben’.
‘Ezek a kötetek nem okozhatnak sok gondot a baloldali szemléletűeknek sem. Olyan szellemi alapértékek mentén készülnek, annyi érdekességet tartalmaznak, hogy nem oszthatja meg az olvasóközönséget.’
Így fogalmazott a sorozatkiadással megbízott, korábban mellesleg a ‘kunbélák’ közéletünkből való kivetését követelő színházrendező, leszögezve az ‘ellenzéki’ újságírók előtt, hogy ezért ‘az írónő politikai szempontból vitatott műve, Bujdosó könyve nem lesz a sorozat része’.
Nos, nem mernénk vállalkozni arra, hogy felmérjük, született-e valaha bárhol is bármilyen művészi alkotás, amely ne lett volna ‘vitatott’, ne ‘osztotta’ volna meg a közönséget, miként arra sem, hogy azt firtassuk, lehet-e szólni felelősen mondjuk Dantéról az Isteni színjáték, Aranyról a Toldi-trilógia, Madáchról Az ember tragédiája, vagy éppen Tormay Cécile-ről Bujdosó könyve nélkül, amely pedig valaha része volt bizony a Nemzeti Könyvtárnak, mármint az ugyanilyen címmel 1939 és 1945 között a Stádium Sajtóvállalat Rt. gondozásában 161 számot megért népszerű kiadványsorozatnak (amelynek 73-74. számaként Két forradalom címmel láttak belőle napvilágot szemelvények), ugyanis amint szerkesztője, dr. Molnár Sándor felismerte, az írónő mégoly gazdag életművének éppen e műve a koronája, hiszen
‘válságos idők kortörténete, egy törékeny asszonyi lélek drámai vallomása az októberi őszirózsás forradalomról és a magyarországi kommunizmus rémuralmáról. A történetíró pontosságával és lelkiismeretességével s az író tehetségével rögzíti le a két forradalom lázas napjainak eseményeit. A magyar írónőnek ez a híres könyve sokat bujdosott, míg napvilágra került. Sikerét legjobban bizonyítja az, hogy több nyugat-európai nyelvre is lefordították. A könyv hatása alatt az amerikai hatóságok nem is engedték partra szállni Károlyi Mihályt, amikor szökése után az Egyesült Államokba készült. Az angol kiadás is teljes egészében elfogyott, Párizsban röviddel a háború után jelent meg a könyv. ‘El vagyok készülve arra – írta egyik francia fordítója Tormay Cécile-nek -, hogy a zsidó sajtó megtámad érte, de ezt sem bánom. Ha Franciaországban tovább hagyták volna dolgozni a kommunistákat, kiket Moszkva pénzel, jó néhány Kun Bélája volna ma az országnak’.’
Szomorú, hogy a mostani sorozatot szerkesztő Bencsik Gábor, Kerényi Imre és Szigethy Gábor számára Tormay Cécile kell, de főműve, a Károlyi Mihályt, Kun Bélát és a mögöttük álló háttérhatalmat valóban ‘a történetíró pontosságával és lelkiismeretességével s az író tehetségével’ feltáró Bujdosó könyve nem, ezzel is csak azt bizonyítva, hogy korunkban az önmagukat konzervatívnak tekintők megfeleléskényszere úgy tűnik, nem ismer határokat.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
