Talán nem véletlen, hogy a latin „humor” magyarul testnedvet jelent, vagyis olyan a léleknek, mint a vér a testnek, nélküle nincs egészség, általa levezethető a feszültség, a stressz, így mindenekelőtt napjainkban, a korábban aligha tapasztalt mértékű mentális megrontás idején gyakran az életben maradás, a túlélés akaratának kinyilvánítása, amint erről különösen is tanúskodik a történelmi székelység megannyi tréfás rigmusa.
Amint Rugonfalvi Kiss István (1881-1957) történész rámutatott korszakos könyvében (A nemes székely nemzet képe, 1939), a székely néplélek, főleg a kívülállók számára, leginkább humorszeretetéről közismert, arról, hogy amíg más nép „kétségbeesik, jeremiádot szül, avagy hangtalanul összeroskad hasonló helyzetekben”, addig „lelkének kagylója drágagyöngyöt, csillogó humort termel, lelke és teste erejéből táplálkozó dacos magabízása, törhetetlen büszkesége a szenvedések fölé emeli, és nem lehet a sors hozzá oly kegyetlen, hogy ostorának suhogásából biztató nótát és kedvderítő üvöltést ne halljon: halálosan komoly tud lenni, de a legkomolyabb dolgokban is megtalálja a komikumot”.
Ez a humor persze az élet minden területére kiterjed, különösen is a lakodalomra, így a játékos székely elme legjellemzőbb termékei a leánykikérőknek a nekik feltett találós kérdésekre helyes megfejtéséül adott válaszai: Rugonfalvi professzor maga is hangyaszorgalommal gyűjtögette e leginkább Kriza János, Benedek Elek meséire és Tamási Áron, Nyirő József, Wass Albert regényvilágára emlékeztető furfangos rigmusokat, melyekből ízelítőül néhányat most közreadunk.
Ki volt az első vőfély?
Az Úristen Ádám és Éva házasságánál.
Milyen mély a tenger?
Egy kőhajtásnyi, mert ha bedobjuk a követ, meg nem áll a fenékig.
Miből lett a cigány?
Purdéból.
Melyik állat tűri legjobban a hideget?
A bolha, mert télen is ingben jár.
Mennyi csillag van az égen?
Amennyi szükséges.
Hátán háza, kebeliben szobája?
Zsellér.
Édesanyám akkora kenyeret sütött, mint széjes ez világ, s mégis mi a nagyobb?
A kemence.
Fenekem úgy szereti fenekedet, hogy ugyan kévánva kéván tégedet.
Szék.
Húsból lettem, hús nem vagyok,
Fejér fődön tánczolgatok,
Urak előtt kedves vagyok,
Sok hamisságot csinálok,
De oka egynek sem vagyok.
Írótoll.
Egy székely embertől kérdé a más: – Téged hogy hínak? – Nekem – felelé amaz – ojan nevem van, hogy egyik béviszi a házba a tüzet, s a másik kihozza. – Hogy híjják tehát?
Mihály György.
Mikor kel fel az ökör legelébb?
Herélés után.
Mi a gazdaember legnagyobb átka?
A szuka kutya, a bak macska, ifjú legén koma, papleány felesége, út mellett való föld.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info