Vállalva az igazmondás ódiumát, megírtuk már többször is, mennyire kezdenek kiépülni a globális világ hadiállásai Székelyföldön, így már nincsen nap, hogy ne jelennének meg újabb tények erről: a minap például egy háromszéki hírportál közölte, hogy a Tamási Áron Társulat Sepsiszentgyörgyön színpadra vitte Andrej Saramonowicz ‘Tesztoszteron’ című darabját, amelyben férfiak egymást tapogatják, csókolják szájon, közösülnek nadrágon át, bizonyítva, Alföldi Robikák vannak odaát is.
Egy ottani nemzettestvérünk hívta fel figyelmünket a 2012. június 15-én a Zakariás Attila rendezésében immár a háromszéki és kovásznai székhelyen is bemutatott homoszexuális parádéra, aki így fogalmazott: ‘Vad liberalizmus tombol itt, Székelyföldön is: nem kell nekünk Alföldi Robikát néznünk, itt is megkapjuk a párját, sőt! Hatalmas zokogásban hagytam el a stúdiótermet, mert éreztem, összeroppanok a fájdalomtól: minek nekünk autonómia ebben a hatalmas sötétségben, ameddig a közönség hatalmas tapsviharral köszönti az ördögi alvilág gyalázatos túlkapásait, azt, hogy hat férfi nemi erőszakkal zaklatta egymást, a testi érintést bemutatva véges végig a nemi közösülésről beszéltek barbár szóhasználattal.’
Tehát már Székelyföldön is vannak Alföldi Robikák, akik, úgy látszik, természetes állapotként fogadtatják el a perverziót, a férfiorgiát, amit mutatnak a darab színpadra viteléről tudósító Székelyhon.ro honlap 2012. június 16-i számában Bíró Blanka alábbi sorai:
‘A Tesztoszteron egy vendéglőben zajlik, ahova egy kudarcba fulladt esküvőről túl korán érkeznek a vendégek. A hat férfi közül öt fiatal és egy javakorabeli, aki az apjuk is lehetne. A darab folyamán kiderül, hogy egynek-kettőnek egészen biztosan az apja, bár a fiúk különböző családokban nőttek fel. Beszélgetnek, vitatkoznak, megisznak néhány pohárral, s ahogy kalandokkal teli életük újabb és újabb momentumait löki felszínre a darab, egyre többet tudunk meg arról, hogy mire képesek a nők és a férfiúi vérben forrongó tesztoszteron [ami egyébként a legfontosabb férfi nemi hormon – Ifj. T. L.].
Zakariás Zalán érdeklődésünkre elmondta, a próbák során különleges hangulatot gerjesztett, hogy egyetlen nő sem volt jelen, ám folyton a nőkről beszéltek. ‘Előjött a tesztoszteron, remélem ez a sajátos hangulat, a zűrös pillanataink igazsága, bekerült az előadásba is’ – fogalmazott a rendező. ‘A meglepően színes, sokrétű szöveg nagyon jó kiindulópont volt, a szerkezete sok játékot és jellemábrázolást tesz lehetővé, így az előadás folyamán sok színészi játék, gesztus, némajáték és zene egészíti ki.’ A darabban fontos szerepe van a különleges hangzásvilágnak, három zenész élőben játszik, sőt a színészek is zenélnek. Az előadás arra keresi a választ, hogy hol tartanak a férfiak a világban, hogyan kötődnek egy nőhöz, milyen szerepet vállalnak a gyereknevelésben, szögezte le a rendező.’
Nos, hogy az úgyszólván mindvégig egymást tapogató, szájon csókoló, nadrágon át közösülők hogyan is kötődnek a szép nemhez, ne firtassuk, a minderre figyelmünket felhívó idézett nemzettestvérünkkel egyetértésben viszont úgy látjuk, e brutális liberális támadás ellen azonnal tiltakozniuk kellene a székely színtársulatoknak, követelve az ilyen előadások bojkottját, az említett társulattól pedig, hogy névadója szellemében működjön.
Végül, de nem utolsósorban nagyon szépen megkérjük székely testvéreinket, többségük mindezen jelenségek iránti passzivitásának általunk elfogadhatatlannak tartását ne tekintsék ellenük való támadásnak (amint pedig sokan annak vették, így például e sorok íróját több ilyen irányú írása miatt valósággal kiközösítették, így meg sem hívták az idei Székely Sziget fesztiválra), hiszen a közös ellenség ellen csak közösen tudjuk megvívni identitásmegőrző létharcainkat.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info