II. József uralkodása alatt (1780-1790) megkísérelte az addig jobbára vándorkereskedelemmel foglalkozó zsidóságot az alföldi pusztákon álló kincstári birtokokra letelepíteni, azonban az erről szóló helytartótanácsi rendelet harmadik, cserébe tőlük kétkezi munkát előíró pontja ettől elijesztette őket, így inkább lemondtak a birtokokról, nehogy feltörje kezüket a kapanyél, arra persze már akkor is ügyelve, hogy a reánk testált munka után a tejfölt lehetőleg csakis ők fölözzék le.

Íme az 1787. február 17-én Budán kelt, Györffy István kézikönyvében (Magyar nép, magyar föld, 1942) idézett rendelet szövege:

‘Az eddig egy helyben lakó vallás vagy oskolákhoz tartozó zsidóság a cameralis [kincstári – Ifj. T. L.] jószágokban, amelyekben már keresztények laknak, letelepedhessenek, és amint némelyek magok közül kívánták, szántásra, vetésre adhassák magokat. Őfelsége megengedni méltóztatván, az ilyetén paraszti gazdaságra magokat adó zsidókhoz Őfelsége a következendő kegyelmességet tartoznak fizetni.

1. Az ilyetén zsidónak épületre való fabeli segítségre, contributio [egyenes adó – Ifj. T. L.] fizetéstől való mentességre, pálinkafőzésre nézve a másféle új taxát ne fizessék, ha csupán csak a földművelésből élnek, de ha a szántás mellett kereskedést is űznek, tolerantiális taxát [Mária Terézia által 1749-ben bevezetett türelmi adót – Ifj. T. L.] is tartoznak fizetni.

2. A vallásbéli szabadságra nézve mindazzal a szabadsággal élhetnek, amelyek Őfelségétől a más zsidóknak engedődött és mindenütt, ahol inkább szántóvető zsidó famíliák lésznek, egy házat tarthatnak imádkozás végett.

3. Az ilyetén zsidók kötelesek magok kezekkel, zsidó szolgákkal a földet művelni: az első három esztendőben ugyan amíg a paraszti munkát megtanulják, megengedődik, hogy keresztény cselédet tartsanak. Ezen királyi parancsolat azért különösen a zsidóknak tudtokra adódjék.’

A helytartótanácsi rendelet harmadik pontja tehát elijesztette őket a kétkezi munkától, így inkább lemondtak a birtokokról, nehogy feltörje kezüket a kapanyél, arra persze már akkor is ügyelve, hogy a reánk testált munka után a tejfölt lehetőleg csakis ők fölözzék le.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info