Eleink megkülönböztették a bölcset a művelttől: a pálmát az előbbinek adták, amiért a jó és a rossz, az igaz és a hamis között választani tudott, és hogy mennyire, népköltészetünk s népmeséink mellett talán leginkább éppen tiszta, józan paraszti ész és életbölcsesség jellemezte közmondásaink tükrözik.
Könyvtárnyi irodalmat töltenek meg közmondásaink, melyek közül ízelítőül az alábbi százat Faludi Ferenc és Dugonics András tizennyolcadik századi gyűjtéséből idézzük.
1. Addig verd a vasat, míg tüzes.
2. Addig tied a szó, míg ki nem mondod.
3. Addig hajlítsd a fát, míg fiatal.
4. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
5. Agg ebnek, öreg szolgának egy a fizetése.
6. Ahol nincs, ott ne keress.
7. A jó vér nem válik vízzé.
8. Aki a földön ül, nem nagyot esik.
9. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
10. Aki nem dolgozik, ne is egyék.
11. Aki könnyen hisz, könnyen csalatkozik.
12. Aki sokat ígér, keveset ád.
13. A ló is botlik, noha négy lába van.
14. Amely tyúk sokat kotkodácsol, keveset tojik.
15. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.
16. A szegényt az ág is húzza.
17. Árnyékáért becsülik a vén fát.
18. Bagoly is bíró a maga házában.
19. Botból nem lesz borotva.
20. Csak addig nyújtózzál, míg lepedőd ér.
21. Dárius kincsét is elköltené.
22. Ebet szőrén, madarat tollán, az embert társán ismerheted meg.
23. Ebül jött jószág ebül vész.
24. Egy bolond oly követ vet a kútba, hogy húsz okos sem húzza ki.
25. Egy csárdában két dudás nem fér meg.
26. Egy fecske nem hoz nyarat.
27. Egyik varjú nem vájja ki szemét a másiknak.
28. Egyszer volt Budán kutyavásár.
29. Elég egy sütésből egy cipó.
30. Elveszett fejszének még a nyele is jó.
31. Ember tervez, Isten végez.
32. Eső után köpönyeg.
33. Farkast emlegetnek, s a kert alatt kullog.
34. Fehér a ház, fekete a kenyér.
35. Fenn az ernyő, nincsen kas.
36. Fogas embernek való a csontrágás.
37. Gonosz kezdetnek gonosz a vége.
38. Hallgatni arany!
39. Ha nem csurog, cseppen.
40. Házi ellenség a test: friss a rosszra, jóra rest.
41. Jó kezdet fél siker.
42. Jó pap holtig tanul.
43. Jó tettért jót várj!
44. Jobb az elég, mint a sok.
45. Keze égett gyermek irtózik a tűztől.
46. Késő a takarékosság, mikor üres az erszény.
47. Két éles tőr nem fér egy hüvelybe.
48. Kéz kezet mos.
49. Ki a garast nem becsüli, a forintot nem érdemli.
50. Kicsiny a bors, de erős.
51. Ki korán kel, aranyat lel.
52. Ki miben tudós, abban gyanús.
53. Ki mint vet, úgy arat.
54. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
55. Ki sokat markol, keveset fog.
56. Könnyebb a szegényt megszánni, mint jól tartani.
57. Közös lónak túrós a háta.
58. Kutyából nem lesz szalonna.
59. Lassan járj, tovább érsz.
60. Lassú víz partot mos.
61. Levetőt is játszik a szerencse.
62. Lusta lónak korbács az abrakja.
63. Másét keresi, magáét veszti.
64. Minden botnak két vége van.
65. Minden kakas úr a maga szemetjén.
66. Mindenütt jó, de legjobb otthon.
67. Mondott szóból ért a magyar.
68. Munka után édes a pihenés.
69. Néha a vak is talál garast.
70. Ne fuss oly szekér után, amely föl nem vesz!
71. Nehéz a farkast a báránnyal összebékéltetni.
72. Néma gyereknek anyja sem érti szavát.
73. Nem hű szolga a macska a tejfeles fazékhoz.
74. Nem jó cégért kötni titkos szándékunknak.
75. Nem lehet két úrnak szolgálni.
76. Nem mind arany, ami fénylik.
77. Ne szólj szám, nem fáj fejem.
78. Nincs oly rakott szekér, melyre több nem fér.
79. Nyugtával dicsérd a napot!
80. Olcsó húsnak híg a leve.
81. Pénz nélkül ne indulj vásárra.
82. Ritka az a búza, melyben konkoly nincsen.
83. Rossz pénz el nem vész.
84. Senkinek sincs homlokára írva, mi lakik benne.
85. Sírva vígad a magyar.
86. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
87. Sok beszédnek sok az alja.
88. Sok lúd disznót győz.
89. Sólyommadárnak nem lesz galambfia.
90. Több is veszett Mohácsnál.
91. Több szem többet lát.
92. Tudatlan hatalmas mindennek ártalmas.
93. Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság.
94. Tudja Pál, mit kaszál.
95. Tud hozzá, mint hajdú a harangöntéshez.
96. Vak tyúk is talál szemet.
97. Vak vezet világtalant.
98. Új szűr szegen függ.
99. Üres hordó jobban kong.
100. Zsákban macskát nem árulnak.
Amint e viszonylag közismert száz közmondás is tanúsítja, tiszta, józan paraszti ész és életbölcsesség jellemzi őket, nem is szólva arról, mennyire hozzájárultak nyelvünk tökéletesítéséhez, így aztán több bennük a bölcsesség, mint akárhány tudományos kézikönyvben. Aki többre vágyik belőlük, annak leginkább Almásy János több mint hatezer közmondást tartalmazó gyűjteményét ajánljuk (Magyar közmondások gyűjteménye, különös tekintettel az életbölcsességre és a nevelésre, 1911).
Ifj. Tompó László – Hunhír.info