Hányszor halljuk, „nem az a fontos, hogy valaki vallásos, hanem hogy becsületes legyen”, „nem kellenek dogmák, mindenki szabadon higgyen”, „korunkban már elavult a vallás”, azt azonban nem, hogy szilárd erkölcsi értékrenddel és objektív értékszemlélettel élt eleink éppen azért tartották fontosnak a vallást, hogy általa becsületesek legyenek, továbbá, hogy tudták, a dogmák, vagyis az Isten által kinyilatkoztatott igazságok éppúgy fontosak, mint az Általa teremtett világban uralkodó matematikai, fizikai, kémiai törvények, vagyis hogy vannak tértől és időtől független, ezért soha el nem avuló igazságok.
Ezért, hogy az ókortól napjainkig vaskos köteteket lehetne összeállítani filozófusoknak, teológusoknak, sőt matematikusoknak és természettudósoknak a vallást létünk alapjának tekintő vallomásaikból: helyszűke miatt elég legyen ízelítőül az alábbi összeállítás belőlük, aki pedig további példákat keres, lapozza fel Bangha Béla SJ könyvét (A Katolikus Egyház krisztusi eredete, 1941 (Összegyűjtött Művei, 3. köt.)), Walter Jánosét (Isten képe a természetben, 1938), Tóth Tihamérét (Hiszek egy Istenben (Összegyűjtött Munkái, 16. köt.)) és Kneller Károlyét (A kereszténység és a modern természettudomány úttörői, 1908).
Johannes Kepler: „Mielőtt felkelnék az asztaltól, melynél annyit búvárkodtam, hálát adok Neked, Uram, Teremtőm, azokért a kimondhatatlan örömökért, melyeket a műveid szemlélete közt bennem kelt elragadtatások között érzek. Műveid nagyságát fennen hirdetem az emberek közt. Ha volt talán Hozzád nem méltó szavam, bocsásd meg.”
Isaac Newton: „Egy tenyérnyi pázsit tökéletesen elég nekem Isten fölségének megbámulására és megcsodálására.”
Gottfried Wilhelm Leibnitz: „Nem az állatok gondolkodnak, hanem helyettük Isten.”
André Marie Ampére: „Mily nagy az Isten, s a mi tudásunk meg semmi!”
Jedlik Ányos: „Halálom óráján most megyek az én Uramhoz, Teremtőmhöz és Őnála meg fogom tudni, hogy mi a fény és az elektromosság.”
Charles Darwin: „Arra a kérdésre, hogy van-e a világegyetemnek Teremtője és Kormányzója, az eddig élt legnagyobb szellemek igennel feleltek.”
Michael Faraday: „Isten fogalma és tisztelete oly úton kerülnek elém, mely éppoly biztos, mint azok, amelyek a fizikai igazságokhoz vezetnek el bennünket.”
Louis Pasteur: „Kérdezik, miért ragaszkodom annyira a valláshoz? Éppen azért, mert annyi tanultam, lettem olyan vallásos, mint egy bretagne-i paraszt, és ha még többet tanulhattam volna, olyan buzgó lettem volna, mint egy bretagne-i parasztasszony.”
Ernest Rutherford: „Egészen téves laikus köröknek az a felfogása, hogy a tudósnak, aki többet tud az életről, mint mások, már azért hitetlennek kell lennie. Éppen ellenkezőleg: a mi munkánk közelebb visz minket Istenhez, több tiszteletet önt belénk az Ő gigantikus hatalmával szemben.”
Prohászka Ottokár: „A kultúra összes vívmányai ellenére látják azt is, hogy nem boldog a modern ember s oktalanság tőle a forgalom vasúti és hajózási vonalaitól elfeledni a Via Sacra-t, melyen mindenkinek gyalog és mezítláb kell járulnia Istene, Ura felé.”
Ifj. Tompó László – Hunhír.info