1712. február 22-én született a háromszéki Felsőcsernátonban (és 1769. március 2-án ugyanott hunyt el) Bod Péter magyarigeni református lelkész, első írói életrajzi lexikonunk szerzője, az erdélyi magyar tudományos élet kimagasló képviselője.
1766-ban Nagyszebenben megjelent, 485 életrajzból álló, 398 oldalas lexikonának teljes címe: „Magyar Athenás avagy az Erdélyben és Magyarországban élt tudós embereknek, nevezetesebben akik valami világ eleibe bocsátott írások által esméretesekké lettek s jó emlékezeteket fennhagyták, historiájok, melyet sok esztendő alatt nem kevés szorgalmatossággal egybeszedegetett és az mostan élőknek s ezután következendőknek tanuságokra s jóra való felserkentésekre közönségessé tett F. Ts. Bod Péter, a M. Igeni ekklésiában a Kristus szolgája.”
Ízes magyarságú, elsősorban nem szépirodalmi, hanem addigi vallásos és tudományos műveinket felsoroló műve mindmáig nélkülözhetetlen, ugyanis sok elveszett könyvről egyedül ő emlékezett meg. Székely kortársához, a költő-nyelvművelő Baróti Szabó Dávidhoz hasonlóan ostorozta főnemeseinket, amiért „kapkodtak” az idegen, elsősorban latin és francia szavakért.
Mint egykori erdélyi magyar vándordiák, bejárta Európát, mégis csak az anyaföld ölén érezte otthon magát, akárcsak Szabó Dezső regénye, a „Csodálatos élet” főhőse, Szabó Pista, aki testamentumként annyit hagyott övéire, hogy „hallgassátok meg utolsó tanításom: idegen az egész világ, csak itt vagytok testvérek közt Erdélyországban. Én bejártam a világot és a világ megtépett, rám tiport, kidobott magából. Maradjatok itt, ide húzta Isten a barázdáitokat. Szeressétek szegény Székelyország földjét. Itt építsetek, itt vessetek, itt legyetek jók, erősek és ravaszok, és szeressétek egymást, fogjatok össze.”
Ifj. Tompó László – Hunhír.info