Sorozatunkat szóalkotásunk megismertetésével folytatjuk.
Az -ár, ér
képzőnket sokáig szlávnak tartották egyes tőlük való (kádár) és német (kasznár) jövevényszavak miatt, azonban többségük eredendően magyar: búvár, vezér, jajcsár, kopár, tündér, füzér, névszóiak a solymár, a kondár.
Az -asz, -esz
képzővel létrejött szavaink is régiek és helyesek (dugasz, eresz, horpasz, kopasz, rekesz, tapasz, támasz, válasz), akárcsak
az -ék, a –dék, -adék, -edék-, -lék, -alék, -elék, -aték, -eték
által képzett szók, melyek általában a cselekvés eredményét, néha eszközét, helyét fejezik ki (reszelék, festék, veríték, hajlék, nemzedék, mérték), sőt a játék például a képző háromféle működését egyesíti: a cselekvést (játszás), eredményét (játszma) és eszközét (játékszer).
Az -ál, -él, -al, -el-lel képezzük:
födél, kötél, fonal, halál, vonal, lepel, huzal,
az -adal, -edel-lel:
eledel, viadal, a -tal, -tel, -atal, -etel-lel: étel, ital, tétel, hitel, hivatal, ravatal,
az -aj, -ej-jel
-g képzős hangutánzó igékből képzünk főnevet: kacag-kacaj, morog-moraj, zsivaj, röhej, dörej, zörej,
a -tyú, -tyű-vel:
kallantyú, billentyű, fogantyú, töpörtyű, szivattyú: rendszerint eszköznevek,
az -m-mel
az álom, villám, öröm, szemérem, állam, sőt a szellem, dallam, jellem szavunkat is ezzel alkotjuk:
a szellem a középkori szellet (spiritus) és a közismert szellő szóból kitűnik a szell (belőle lett a szelel), mint a szellem szabályos igei alapszavát,
a dallam a dallás szóból ered, amely a költői nyelvben is használt dall (Aranynál: dallanék: ebből ered a dalol) igére utal,
a jellem pedig a jelel-ből lett jell (a jellem töve).
FŐNÉVKÉPZÉS NÉVSZÓBÓL
A -ság, -ség-gel
alkotott szavaink kifejezhetnek
1. tulajdonságot (műveltség, szépség, emberség),
2. állapotot (egészség, fáradtság, tétlenség),
3. gyűjtőfogalmat (katonaság, társaság, magyarság),
4. időtartamot (minisztersége alatt)
5. eszközt (orvosság)
Elvont főnevet is képezhetünk belőlük:
tehetség, vereség, segítség
Az -ász, -ész
képzőből háromféle van:
1. igéből igét (markol-markolás, hever-heverész),
2. névszóból igét (hal-halász(ik), egér-egerész(ik)),
3. névszóból névszót (vad-vadász, kert-kertész)
alkotó.
Kazinczy köre elterjesztette képzőnk
az -onc, -önc, a -nok, -nök, – a -da, -de:
küldönc, lelenc, bérenc, kéjenc, ínyenc, írnok, látnok, főnök, ügynök, gondnok, hivatalnok, elnök, iroda, varroda, szálloda, uszoda, óvoda, nyomda, csúszda, öntöde, sütöde, dalárda, lovarda.
Az idegen -ista képző egészen meghonosodott (gimnazista), de számos esetben mellőzhető:
futballista: labdarúgó
csellista: csellóművész
kapitalista: nagytőkés, tőkepénzes.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info