A hó fehérsége, ragyogása, az apró pelyhek zajokat tompító, csendesítő ereje lehetőséget teremtett az adventben, hogy kizárva a világ zaját, figyelmünkkel befelé forduljunk. A karácsony újra hóval kecsegtet, de ha mégis beszürkül minden, keressük elő ezt az emléket magunkban és megkapjuk a képességet, hogy karácsony ünnepe felé közeledve ennek a tisztaságnak a megtapasztalásával áhítsuk és értékeljük a békét.
A Jelenések könyvében a fehér a győzelem, az igazság és a hitben állhatatosak jelképe. „És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk.Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek (…).” (Luk 2,9-10.) Az üdvözítő születése éjjelén a pásztorokhoz szólt így az angyal, így lett a sötétség fényességgé.
Ha újra vágyunk majd a fehérre, a megtisztulásra, a bűntelenségre, ha meglátjuk: jóllehet biztonságban, jó helyen, de mégiscsak a magunk kis szűk világában élünk, önkéntelenül összekulcsoljuk kezünket. Egyrészt az öröm, a hála indít erre, másrészt mert rájövünk, messzebbre kell néznünk. A nyugtalanítótól kellő távolságra vagyunk, legfeljebb személyes problémáink árnyékolják hétköznapjainkat, amelyek eltörpülnek a tőlünk keletre zajló háború fájdalmas, embertelen következményeitől.
A bűn és ünnep együttese lengi körbe Kárpátalján élő nemzettestvéreinket. A bűn nem tőlük való, az ünnep mégsem lehet az övék. Családok szétszakítva, bujkálva, ínségben senyvedve viselik kiszolgáltatottan mások és nem Isten által rájuk mért sorsukat. Karácsonykor imádkozzunk értük is, a kárpátaljai magyarokért! A világ és a leszakított országrész dolgait intézőkért, akiknek ha vétkeik skarlátpirosak is, hófehérekké válhatnak, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehetnek, mint a gyapjú (Ézs 1,18), ha a most érkező krisztusi segítséggel engedelmes követőivé válnak az Atyának. Mert az engedelmesek élhetnek, éljünk mi is megváltottak seregeként, ahogy Isten országában, úgy a Kárpát-medencében is! Bűntelenül, megtisztulva, Isten előtt fehérbe öltözve, mint a magunkba zárt hófedte balatoni táj.
G. Németh Éva – Hunhír.info
