Amikor a gúnyhatárok egy része újra járható, amikor egy újabb generáció, amely már nem emlékezhet rá, csak hallomásból ismerheti az elszakítás fájdalmát, őrzi a múltat, a hagyományt és a nemzettudatot, és kifejezésre juttatja töretlen hitét, Trianon igazságtalanságát, mindig megrendítő és reményt keltő. A felvidéki Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Komáromban plakátokkal és molinóval emlékeztet a múltra, jelenre és jövőre.
A koronavírus-járvány az átjárható gúnyhatárokat ismét lezárta, elválasztva újra egymásra talált nemzetet, családot, barátságot, szerelmet. A jelen kor ifjai és idősebbjei kerekedett szemmel nézték a határtalan szabadság törékenységét és sebezhetőségét, a be- és elzártságot, elszakítottságot óriási traumaként élve meg. Pedig volt, van és egy darabig még lesz is ettől nagyobb dráma is az egyének és nemzet életében egyaránt. Trianon száz éves igazságtalansága, szívszakító öröksége.
Mégis élni akarunk, s megmaradni saját szülőföldünkön. A ceruzával húzott határok egy részét újra át lehet lépni, és amikor az elnyomók és némán, fejlesütve hallgatók, beilleszkedők, asszimilálódók mellett elszakított Felvidékünk fiatalságának lelkesedésével találkozunk, mi is hihetjük: voltunk, vagyunk, leszünk.
Ezek a figyelmeztetések és gondolatok juthatnak eszébe minden magyarnak és nem magyarnak határon innen és túl a felvidéki HVIM Trianon évfordulójára készített és június 3. óta a komáromi vasúti híd korlátján kifeszített peckes molinója láttán. Az ilyen akciókat tapasztalva újabb hitre és erőre kaphat a csámborgó és a felvidéki röghöz kötést választó egyaránt.
Hogy mégis van remény. Még akkor is, amikor sokan a magyarok közül az asszimilációt választják. Mikor képesek magyarok egymás közt a hivatalos államnyelven, szlovákul beszélni, mikor az egyszerűség kedvéért magyaroknak szóló apróhirdetéseiket házaikról, földjeikről nem magyarul adják fel, így megnyitva az utat a szlovák vásárlók addig színmagyar területekre történő betelepüléséhez, terjeszkedéséhez. Még akkor is, ha szlovákul temetik a magyart.
G. Németh Éva – Hunhír.info