- HUNHÍR.info - http://hunhir.info -

Károlyfalvi József: Szavazhattunk a migráció ellen…

Végül is az előre várható eredmények születek az uniós parlamenti választásokon. Európa népeiben mégis csak működésbe léphetett valamiféle gyenge önvédelmi reflex, hazafias, erkölcsi motiváció. Sikerült visszaszorítani az Európa tönkretételére törekvő szabadkőműves politikai erőket. Talán az jelentheti a legnagyobb örömöt, hogy az európai jobboldali radikális, szuverenista, populista pártok 21 százalékot érhettek el.

Elérkezett Európa fő tönkretevőjének politikai bukása

Az európai politika alakításában ezután, hála Istennek, megkerülhetetlenné válnak közel 11 százalékos eredménnyel a német AfD, az osztrák Szabadságpárt, a Macront megelőző francia Front National. A legnagyobb sikert Olaszországban érte el a jobboldal, közel 40 százalékos eredményével. Ezen belül belső átrendeződés is érzékelhető: ugyan a Matteo Salvini nevével fémjelezhető Északi Liga a legerősebb, mintegy 30 százalékos aránnyal, de közel 10 százalékot ért el a Giorgia Meloni vezette, klasszikusan nemzeti és jobboldali párt a Fratelli d’Italia. Az olasz jobboldal belső átrendeződését mutatja, hogy a korábban igen erős Forza Italia csak egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, mégpedig Silvio Berlusconi személyében. Az olasz jobboldal átütő győzelme jó példa Európa számára.

Salvini fellépett a Kalergi-terv ellen

Az európai jobboldal több sürgető feladat megoldása előtt áll. Talán a legfontosabb a harmadik világ demográfiai robbanásából következő, tudatosan Európa felé, tönkretételére irányított ázsiai és afrikai tömegek visszatartása, saját országukban történő megsegítése beruházások, oktatási, egészségügyi tapasztalatok átadása révén. A 30-as évekhez képest mára mintegy tízszeresére növekedett lakosságú ázsiai és afrikai országok gyors demográfiai növekedéséből törvényszerűen következnek a vallási, törzsi, etnikai stb. konfliktusok, melyeket helyben kell megoldani és felzárkóztatásukkal kiküszöbölni. A civilizálatlan, vallási fanatikus milliók, a Kalergi-terv koncepciója alapján, Európába történő betelepítése pár évtized alatt pontot tehet Európa népei eddig kialakított nemzetállamai, civilizációja, keresztény kultúrája és erkölcse történetére. Ennek első előjelei már a papok, az állami szervek, tisztviselők, a rendőrök, valamint a civil lakosság elleni támadások is. Ausztriában példaként 1934 februárjában statáriumot vezettek be egy, a rendszer elleni felkelési kísérlet miatt, ma migráns ölhet meg köztisztviselőt és vannak, akik védelmére keltek.

Afrikai migráns gyilkos indulattal támad az olasz csendőrre

Az európai jobboldal feladata lehet a liberális individualizált morál és jogrend helyett egy közösségi értékek tiszteletére alapuló közmorál, a nemzeti szociális szolidaritás, valamint a jogállamiság helyreállítása, a keresztény vallás, a kultúra, a munka, a környezetvédelem értékeinek megerősítése. E hagyományos értékek emelték fel a XIX. századra Európát, hanyatlásuk okozza mai gyengülését.

Azért mégiscsak felmerülhet néhány, nem teljesen jelentéktelen kérdés. A vasárnapi EU-parlamenti választás valóban kulcsfontosságú volt Európa jövője szempontjából. A hazai médiában azonban rendkívül gyermeteg módon jelent meg a választási alternatíva. Kissé mosolyogtató, hogy a lassan leépülő Soros György jelenik meg mint az Európa jövőjét egyébként végletesen fenyegető migráció kizárólagos, fő mozgatója. A részben indokolt, kormányzati propaganda azonban beleütközik a saját korlátaiba, bizonyos kérdéseket ezért képtelen megválaszolni.

Salvini kezében a leghatékonyabb terrorellenes eszközzel

Számos alkalommal leírtuk, elmondtuk, itt messze nem kizárólag Soros-tervről beszélhetünk. A bevándorlási koncepció jóval régebbi, a vegyes etnikai összetételű Richárd Coudenhove Kalergi már az 1925-ben megjelent Praktischer idealismus című művében prognosztizálta, tervezte, miszerint Európában: „a jövő faj az eurázsiai-negrid jellegű lesz, hasonlatosan az ókori Egyiptom lakosságához.” A koncepciót az olasz nemzeti erők, a fasizmus 1922-es győzelme, majd megerősödése levette a napirendről.

Arról sem igazán hallhatunk a magyar médiában, hogy a bevándorlás kezdeményezői és támogatói között ott vannak az amerikai libertáriánusok, különféle szabadkőműves páholyok (B’nai Brith, a Francia és Belga Nagykelet, a különféle német, skandináv és brit páholyok).

Itt ütközik saját korlátaiba, a kérdés veszélyeit egyébként felelősen érzékeltető magyar kormányzati propaganda, mikor nemigen tud magyarázatot adni ama tényre, hogy miért is fordultak ellene az eddig szövetségesnek tekintett nyugati kereszténydemokrata és néppártok bizonyos csoportjai. A válasz pedig egyszerű, őket is a fent említett szervezetek befolyásolják.

Rendkívül szórakoztató tevékenység a választások hazai eredményei elemzése. A FIDESZ-KDNP győzelmében mindenképp benne van a migráció elleni fellépés és hatékony kommunikálása, a jelentős szociálpolitikai vívmányok is. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a NER által kialakított, sok esetben igazságtalan előnyökről, a holdudvar kedvezményeiről, százezrek az országból történő távozásáról, a cigányság deviáns rétegei viselkedése a környező országokhoz képest is meglehetősen enyhe kezeléséről.

A hazai ellenzék nem tudott alternatívát nyújtani, ez főként a koncepcionális, ideológiai eltéréseknek, hiányosságoknak, valamint a korlátozott kommunikációs lehetőségeinek volt betudható. Az ellenzéki pártok között is meglepő, érdekes átrendeződéseknek lehettünk a tanúi.

A legmeglepőbb jelenség a DK négy mandátuma. Nem bizonyíthatom, csak feltételezés, hogy a DK létrejöttét talán az idézhette elő, hogy az SZDSZ bukását követően szükségszerű volt, hogy a globalizációs kapitalizmusnak, a szabadkőművesség radikálisabb irányzatainak meglegyen a képviselete a magyar törvényhozásban. Viszont az is igaz, hogy színesebb, eredetibb kampányt folytatott, mint a kissé elszürkült, magát alig találó, már baloldalibb utat kereső MSZP. Túl a DK minden bohóckodásán, látszólagos felelősségvállalásán, vakításán, a bizonyos politikai tapasztalattal rendelkező, időben kissé visszatekinteni képes magyar állampolgárok előtt egyértelmű lehet, hogy semmi jóra nem lehet tőlük számítani.

A kormányzati túlköltekezések és a holdudvar sok esetben alaptalan előnyei kritikája vitték sikerre a Momentumot, hozták meg két mandátumát. E fiatal, posztmodern párt, főként a fővárosi és nagyvárosi fiatalok és a fiatal értelmiség körében arathatott, mivel korrupcióellenes jelszavaival elvitte ezt az elégedetlen, a nemzeti identitás, és a jogszerűség bizonyos területein egyébként meglehetősen gyenge lábakon álló réteget. Ezen kívül e rétegek tőle várják a főként a tercier szektorokba, politikába, a médiumokba történő integrálódásuk sikeres érvényesítését.

Kétségtelen, e fiatal, posztmodern diák- és értelmiségi, alkalmazotti réteget a Momentum el tudta vinni az LMP és a Jobbik elől, tehát sikeresen előzte őket. Az LMP kudarcát talán az is hozhatta, hogy kissé leszűkítette mondandóját, Schiffer András távozása óta pedig képtelen megtalálni a hozzá intellektuálisan mérhető vezetőt.

A Jobbik mélyrepülése egyre látványosabb arányokat mutat. A 2010-es választások adta lendület az elmúlt közel egy évtized alatt lelassult, az elvtelen néppárti fordulattal, az ideológiai kiüresedéssel, a koncepciótlansággal, az említett posztmodern fiatal rétegek igényeinek felkarolásával, a hazaszeretet talán legfontosabb fegyvereitől fosztotta meg magát. Pedig a nemzeti múltból, a hazaszeretetből, szolidaritásból, összetartozásból fakadó hatalmas energiák elsöprő erőt, lendületet adhattak volna a Jobbiknak a rendkívül erős kormányzati propaganda eredményezte ellenszélben is. Láthatóan vezetői számára már csak a személyes túlélés a cél, de kérdéses a már vákuumba került párt jövője.

A Jobbik indulásától, elvtelen fordulataitól eltérően, az olasz sajtót figyelve megállapíthatjuk, az olasz jobboldali radikális Fratelli d’ Italia kitűnően tudja összekapcsolni a múlt értékeire történő hivatkozásokat a liberális, vagy a baloldali politika bírálatával, mindig is képes új, felelős megnyilvánulásokra. Példa erre a nemrég bevezetett állampolgári jövedelem helyett alternatív foglalkoztatási koncepciók megjelenítése, vagy a Balkánból Rómába települt rejtett erőforrások viselkedése elleni fellépés. Mindezek erősödését eredményezik.

Tüntetés Róma Torre Maura városrészében az erőforrások viselkedése miatt

Például Rómában a Torre Maura városnegyedben a fővárost irányító 5 Csillag Mozgalom újabb jövendőbeli reménységeket akart elhelyezni, ezzel tovább rontva a szociális viszonyokat és a közbiztonságot. Erre a Liga és a Fratelli d’ Italia tüntetést szerveztek az említett városrészben. Tudjuk, e pártok a FIDESZ-KDNP szövetségei a brüsszeli elitek elleni küzdelemben. Csak képzeljük el, mekkora népszerűséget szerezhetne a FIDESZ, mondjuk egy, a deviáns reménységek által lakott településen egy hasonló tüntetéssel.

Giorgia Meloni is kiáll a rend mellett

Úgy látszik, e feladatot jelenleg csak a Mi Hazánk meri felvállalni, mely párt az eredeti Jobbik értékrendszerét szándékozik modernizált formában továbbvinni. Feltételezhető, ha a választási kampány még tart egy hónapig, simán meghaladta volna az 5 százalékot. A Momentum, és a sem magyarnak sem liberálisnak tekinthető pártocska „antirasszista” megnyilvánulásai is valószínűleg csak addig tartanának, míg vezetőik a reménységek közé nem költöznének.

Károlyfalvi József – Hunhír.info