Berlin mindig is az európai kémkedés fővárosa volt. Anno még Nyugat-Berlinben volt egy mondásunk: ha most kimennénk az utcára és random lelőnénk 10 embert, abból öt kém, öt pedig terrorista lenne.”
Kelet-Berlinben lakott Carlos, a Sakál, de persze Nyugat-Berlinben robbantotta fel a Francia Kulturális Központot. Líbiai ügynökök, arab terroristák, a Bader- Meinhof csoport és sokan mások tobzódtak a városban, ahol nagypályásan ment a fegyver és az emberkereskedelem is.
A CIA, az MI6, a Stasi és persze a KGB is nagy létszámmal halászott információkra és néha emberekre is a kettészelt városban. Utóbbiakat diplomata rendszámú autók csomagtartóiban vitték el a megrendelőknek.
A helyzet mára már nem annyira vad, de ha megnézzük Stefan Schubert ex-rendőr interjúját (m1 csatorna) és elolvassuk könyvét „Die Destabilisierung Deutschlands” (Németország destabilizálása), akkor nemcsak a migráció okozta károkról szerzünk tudomást, hanem egy titkosszolgálati akcióról is, amely a berlini gázolásos merényletbe torkollott.
Kiderült, hogy Anis Amrit, aki tizenegy embert gázolt halálra Berlin egyik karácsonyi vásárában, már több titkosszolgálat is figyelte, köztük a német BND az olasz Sigsi és persze a CIA is.
Amri egy kistílű bűnöző volt, aki, hamis nevekkel, több szociális hivataltól csalt ki pénzt, drogokat árult és lopott. Menedékjogát Olaszországban és Németországban is elutasították és persze belűről ismerte a börtönöket is. Viszont értékes volt az „Iszlám Államhoz” fűződő kapcsolatai miatt.
Az sem kizárt, hogy valamelyik szakszolgálat beszervezte némi előnyért, mint pénz és az, hogy nem toloncolták haza Tunéziába. Amri, gondolom, mondhatott fontos infókat, mivel sem a drogkereskedelemért, sem a segélyek elcsalásáért nem vették őrizetbe Berlinben.
Ez bevett dolog a szakszolgálatoknál, hogy informátorok élveznek némi védelmet, még akkor is, ha bűnözők. Hiszen nem a kishal a fontos, hanem a kapcsolatai a terrorszervezethez. Ki és hova utal pénzt, vannak-e alvó sejtek, hol készülnek éppen merényletre.
A „meta adatok” gyűjtése is lényeges szempont, mivel ez felöleli a célszemély összes kapcsolatát és azok kapcsolatait is, nevek, telefonszámok, e-mail-forgalom, stb.,.
Ha megvannak a fontos célpontok akkor pedig indulhat az amerikai Navy-Seal egység, akik bin Ladent is likvidálták. Vagy pedig egy harci drón Hellfire (pokoltűz) típusú rakétákkal iktatja ki a terrorista vezéreket.
Amerika ebben nagy, ott megvannak a jogi lehetőségek is a „capture or kill” (elfogni vagy megölni) akciókra és persze a speciálisan kiképzett csapatok is.
Sajnos Anis Amrinél valami félresiklott. Talán nem nézték ki belőle, hogy ő maga készül egy merényletre.
Ostobábbnak tetette magát, hogy átverje az ügynököket? Lehetséges, persze ezek csak feltevések, gondolatkísérletek.
Mindenesetre szerzett egy pisztolyt, amellyel 2016.december 19-én, megölte Lukasz Urban lengyel kamionsofőrt, hogy megszerezze annak járművét. A kamionnal végigszáguldott a berlini Breitscheidplatzon és halálra gázolt 11 embert, ötvenötöt pedig súlyosan megsebesített.
El is tudott menekülni a helyszínről, napokkal később Olaszországban egy igazoltatás alkalmával került tűzpárbajba a csendőrökkel, akik agyonlőtték. A kérdés csak az, hogy hány Amri lehet még Európában és hogy a nyugati meg a magyar ellenzéki politikusok miért tagadják a migráció nemzetbiztonsági kockázatát?
georg spöttle – pacebok
Hunhír.info