Nagypéntek van. Nézem a FB-t. Könnyedek, közömbösek, néha szemet szúr egy-egy nem a várakozáshoz méltó bejegyzés, és vannak felemelő, emlékeztető képek, gondolatok, sajátok, és másoktól idézettek. Jó lenne idekerekíteni valami mélyet, ami megrendítő is, de azért valahogy a távolba is mutat, és reménnyel tölti el az embert.

„Ecce Homo!” mondta Pilátus a Megalázottnak és „Ecce homines”-mondom magam, hiszen annyian, annyifélék vagyunk.

Tiszta, átlátható, csak viszonylagosan bűntelenek – hiszen ez mindig relatív dolog – és bűnre, és gazemberségre ítélt tekintetek odakinn a Nagyvilágban is.

Pilátus a lázadástól félt és ezért küldte a halálba a Megváltót.

Lázadástól félve, a bonyolult és veszélyes ügyekben magunk is inkább könnyen ítélkezünk, és beállunk Pilátus mellé. Ő mosta kezeit. Sokszor magunk is csak mossuk kezünket, legyintünk, úgysem vagyunk elég nagyok, vagy bármit is befolyásolni képesek. Dehogynem! Gondoljuk csak át! Sok kicsi nagyot alkothat! Morzsákból áll össze a táplálék, cseppekből a tenger és jóságból a rend. Értékrendet és értéket teremthetünk mi, a kicsik.

Fura nagypénteki elmélkedés ez a mai. Még a Talmudban is ott szerepel Jézus neve, vajon Pilátusról és a rómaiakról miért nincs semmiféle bejegyzés? Ez nagyon meglepő és érdekes… Jézus neve hány évszázada szerepel mindenütt, a legmeglepőbb kontextusokban is?! Nem csak Ők, hanem a keresztény és az ateista ember is tudja, hogy Jézus élt, létezett, tanított, kinek-kinek megváltást ígér, kinek-kinek gondolatot kelt. Talán jó lenne, ha magunk is gondolnánk messzebbre is! Mint a Megváltó. És talán érdemes lenne NEM minden esetben mosni kezeinket…

Áldott Ünnepeket Mindenkinek, Hívőnek és nem Hívőnek egyaránt áldott gondolatokat áldott cselekvéssel.

Gundy Sarolta – Hunhír.info