A megteremtett Mindenség olyan, mint a lét fokozataiból felépült piramis, amelynek a csúcsán ott a gondviselő Teremtő, egy lépcsőfokkal alább pedig a Hozzá legközelebb álló lény: az ember, akinek a Lét mellett hatalmat is adott. Egyebek mellett a megbocsátás képességének hatalmát, még arra az esetre is amikor nem ő a vétkes, de a békéért hajlandó áldozatot hozni. Érzelmi áldozatot.

Így, november legelején annak a bizonyos lépcsőfoknak a rövidülése olyan nyilvánvaló. Talán ezért is mélyebbre szántanak az emberi lélekben a hatalom korlátainak és terjedelmének kérdései. Ezt az imát lassan 10 esztendeje írtam és minden évben megosztom, hogy emlékeztessek: a megbocsátás képessége az egyik legemberibb hatalom. Amíg élünk, nem megalkuvás ezt gyakorolni.

Oldd fel

Uram, ki nem bíborból csak pusztából jöttél,
hogy lelked saruját megoldva
sugározz fényt, ha galád a gáncs,
gyolcsinged palástját pajzsként terítsd ránk
és oldd fel az alázottat és bántóját egyaránt!
Adj Uram megbocsátó elmét, tiszta lelket,
és érintsd meg szívemet, hogy igazságos legyek
akkor is, ha tapos hamis ármánykodás.
Tudjam elfogadni, hogy a megbocsátás
egyetlen záloga, a rám terjesztett áldás.
Mert a kicsi nem nagy, a fehér nem fekete,
az Igazság lényegét is elfojtja, ha szürke,
hisz hamis homályt karcol az indulat ereje.
Segíts Uram, hogy láttassék a kristálytiszta való
S ne marja lelkemet az igaztalan szó.

Gundy Sarolta – Hunhír.info