Bizonyára elcsodálkozhat a kedves olvasó, hogyan kerülhet egymás mellé e rövid írásban a címben említett három, egymástól meglehetősen távol álló fogalom.

Az Olasz Labdarúgó Szövetség/Confederazione Italiana di Gioco Calcio/ vezetése is úgy gondolta, illik megemlékezni az Anyák napjáról a szervezet honlapján. Nyilvánvalóan a sportág keretébe, múltjához tartozó illusztrációt, emléket kellett keresni ez alkalomból. A honlap szerkesztői tehát arra a megállapításra jutottak, hogy szép illusztráció, méltó emlék lenne a hajdani nagy olasz labdarúgó, Silvio Piola, Emilia keresztnevű édesanyja által, fia egyik eredményes szereplése alkalmából, a mezére varrt eredmény.

A fiára büszke édesanya által a mezre varrt pár gondolat emlékeztet az 1935. március 24-én, Bécsben játszott Ausztria-Olaszország válogatott mérkőzésre, melyet a vendégek nyertek meg 2:0 arányban, Silvio Piola két góljával. A kiemelkedő labdarúgó fiára büszke édesanya által, az azzurri mezre vart mondatok az anyai szeretet szép emlékét idézik.

A mezen szembetűnő a korszak két jelképe a királyság, a Savoiai-ház ezüst keresztes pajzsa a királyi koronával, mellette a fasiszta Littorio címer. Mikor a zseniális antifasiszták meglátták e sporttörténeti emléket, azonnal támadásba lendültek a fasiszta címer miatt. Úgy tűnik, akárcsak hazai elvbarátaik, képtelek megérteni egy történelmi korszak összetettségét, felfogni eredményeit, értékeit.

Silvio Piola (1913-96) az olasz labdarúgás legnagyobb alakjai közé tartozik. Pályáját a Pro Vercelli együttesében kezdte. Számos alkalommal öltötte magára a válogatott mezt. Az olasz labdarúgó-bajnokság abszolút első gólszerzője volt, összesen 290 találattal.

Tagja volt az 1938 áprilisában hazánk ellen a VB-döntőben győztes olasz válogatottnak, sőt a mérkőzés alakulását középcsatárként két góljával döntően befolyásolta.

A korabeli olasz sportolók őszinte rokonszenvet éreztek Magyarország iránt. Ez az érzésvilág a sportbarátság mellett politikai rokonszenvben is kifejeződött. Így éreztek a labdarúgók, de a válogatott vízilabdázók is. Példaként az utóbbiak, mikor 1940 augusztusában Kecskeméten szerepeltek, majd Bugacra látogattak, a híres kirándulóhelyen elfogyasztott ebédet követően a magyar Erdélyre emelték poharukat.

Az igazi sportemberekhez a lélek is hozzátartozik. Ennek része édesanyák emléke, szeretete megőrzése is.

Károlyfalvi József – Hunhír.info