Ez a felhívás annak szól, – akit, még ha komoly ember is, – gyakran ítélkezésre ragad szenvedélye. Miért nincs jogunk az ítélkezésre? Először azért, mert nem ismerjük embertársaink múltját, azokat a körülményeket, amelyek között életük megindult és kifejlődött, aztán azért, mert soha tökéletesen nem ismerjük azoknak lelkivilágát , akikkel szemben az ítélkezésre – úgy érezzük – jogot szereztünk.
Önző, pénzimádó ítélgetésnél gondold meg, hogy az illető – kitudja, kinek hibájából – nélkülözések, koplalások árán nőtt fel, soha sem hallotta, hogy a lélek fontosabb a testnél, soha szeretetet nem érzett és nem kapott; olyan körben él, ahol pénzen mindent megvehet. Csak Isten látja az enyhítő körülményeket!
Elnyomorodott lelkek Istentől elfordult élete Fölött könnyű és indokolt “pálcát törni”, de tudod-e, hogy e szerencsétlennek lelkét olyan szennyes bűnhullámok érték szaggatták, amelyektől a te nyugodt, jól nevelt, tisztességes, sőt hívő életednek nemcsak tapasztalása, de fogalma sincs?
Ez a szerencsétlen részegen fogantatott, bölcsőjét szitok és káromlás fertőzi; hazugsággal teljes családi élet szétrúgott romjai közül csoda-e hogyha ilyenné született?
Azért se ítélkezzél, mert ha teveled történnek mindezek a gonoszságok, vajon megmaradtál volna-e olyan épnek, tisztának, amilyen jelenleg, Isten kegyelméből lehetsz?
Pásztori Tibor Endre
Hunhír.info