Ez már egyáltalán nem a sötét paravánok mögött folytatott fondorlatos és felettébb sejtelmes összeesküvés, hanem az eddig leplezett projekt, amely már régen elindult. Egyetlen szépséghibája, hogy akikre vonatkozik (Európa népei), azok soha nem kapnak szót, őket a közelébe sem engedik az Európai Parlamentnek. ha éppen szót kérnek és más lehetőség híján népszavazást csikarnak ki, akkor avatott európai vezetőink nagyon haragszanak rájuk.

Boros Imre: Atyai gondoskodás

Soros György vázolta a minap az Európai Parlament szakbizottságai előtt, miként kellene a szolidaritáson alapuló európai együttműködést lebontani

Soros György vázolta a minap az Európai Parlament szakbizottságai előtt, miként kellene a szolidaritáson alapuló európai együttműködést lebontani, és helyette pénzhatalmi magánállamot, egyfajta magán Európai Egyesült Államokat létrehozni. Így – szerinte – a migránsáradattal eddigi legmélyebb válságába került európai közösséget meg lehetne menteni. Arról nem érkezett hír, hogy a helyszínen Sorost valaki kiigazította volna, hogy eltévesztette a házszámot, mert az Európai Unió még mindig a szolidáris együttműködésről szól és nem egy leendő, a klasszikus fogalmak szerinti demokrácia alapértékeit mellőző magánállamot készít elő. Kritika és elutasítás helyett a számára fórumot biztosítók kellő áhítattal követték az elődadást.

Az Európai Bizottságot tíz évig elnökként vezető José Manuel Barroso a nagynevű Goldman Sachs bankház nemzetközi részlegének lett a nem- ügyvezető elnöke és egyben a tanácsadója. Soros a nemzetközi pénztőke egyik szószólója, szokatlan módon politikai ügyekben ad tanácsokat a politikai Európának, miközben a volt bizottsági elnök a nemzetközi főbankárokat látja el tanácsokkal. Ezt nevezem a pénztőke és az Európai Unió intenzív és immáron nyilvános eszmecseréjének, vagy a nagypolitika és a pénzhatalom nyílt összefonódásának.

Ez már egyáltalán nem a sötét paravánok mögött folytatott fondorlatos és felettébb sejtelmes összeesküvés, hanem az eddig leplezett projekt, amely már régen elindult. Egyetlen szépséghibája, hogy akikre vonatkozik (Európa népei), azok soha nem kapnak szót, őket a közelébe sem engedik az Európai Parlamentnek.

Ha éppen szót kérnek és más lehetőség híján népszavazást csikarnak ki, akkor avatott európai vezetőink nagyon haragszanak rájuk. Ez történt a Brexit esetében, és a magyar migránsügyi népszavazást is a pokolba kívánják. Hollandiában is leszavazta a nép Ukrajna tervezett társult tagságát. A parlament azonban az ügyet felejthetővé tette, így Hollandia a nem szavazatok elsöprő aránya ellenére sem fog az ukrán csatlakozás ellen vétót emelni.

Vessünk először egy pillantást a projektcsapat avatott tagjára, Barrosóra. Egyetemi hallgatóként lelkes Mao-hívő volt (Mao közismert „demokrata” volt, hosszú uralma mintegy százmillió ártatlan életbe került), később a portugál baloldalon igazi européer demokratává nemesült, és sorozatban töltött be egyre magasabb kormányzati tisztségeket, 2002-ben a miniszterelnökségig vitte. A vezetése mellett romba dőlt költségvetést sorozatos megszorításokkal gyógyítgatta, mígnem 2005-ben átmentették az Európai Bizottságba, utóda pedig csúfosan megbukott. Portugália azóta is az államcsőd szélén tántorog.

Barrosót miniszterelnöki teljesítményéért és főleg azért érte most a megtiszteltetés, a nem-ügyvezető elnöki megbízatás, mert eredményesen dobta be magát az európai adófizetők terhére megvalósított eurómentő csomag létrehozásába. A napi bankügyekhez nyilván annyit ért, mint hajdú a harangöntéshez, hiszen eddigi pályáján végig kormányzati és nem banki ember volt. Ezt jelzi a nem-ügyvezető elnöki megjelölés is, valamint a bejelentés, hogy a tanácsaira is szüksége lesz a Goldman Sachsnak. Tízéves elnöki múlt után aranyat ér, hiszen pontosan tudja, hogy a több ezres hivatalban ki szólítható meg a projekt érdekében, és mennyiért.

Együttműködése Jean-Claude Junckerrel és Martin Schultzal is vélhetően súrlódásmentes lesz.

Érdemes Barroso új cégéről, a Goldman Sachsról is beszélni. Az egyik londoni bróker egy BBC-interjúban színjózanon azt mondta, hogy a kormányok érdemben semmit nem tudnak az euróválság megoldása ügyében tenni, majd a Goldman Sachs eldönti, hogy mi legyen. A londoni székhelyű cégnek (az országokat adósságspirálba segítő üzleteket innen intézték) valóban nem tett volna jót az euró bedőlése, amit éppen a Barroso segítségével összetákolt európai mentőalapokkal támogattak meg, és támogatnak ma is.

Európa szinte minden, pénzügyileg rogyadozó országában fellehető egy volt magas rangú Goldman Sachs-alkalmazott. Görögországban Lukász Papadímosz, aki görög jegybankelnökből először az Európai Központi Bank alelnöki székébe került, majd szakértői miniszterelnökként hazasietett a nyomokat időben eltüntetni. Olaszország sem járt különbül. Volt jegybankelnöke, Mario Draghi – szintén egykori Goldman-boy – került az Európai Központi Bank élére, s ma havi több tízmilliárd „besült” nagybanki „finomságot” vásárol. De Olaszországnak is jutott a Goldmantól szakértő miniszterelnök is…

Tévedés lenne azt hinni, hogy Barrosónak, mint volt bizottsági elnöknek a goldmanosítása egyedi eset. Hivatali elődje, Romano Prodi is ezen az úton járt. És tévedés volna azt hinnünk, hogy a Goldman Sachs csak Európát részesíti atyai gondoskodásban. Az Egyesült Államoknak talán még anyja is, nemcsak apja.

A legutóbbi pénzügyminiszterek közül négyen (Rubin, Paulson, Geitner, Summers) voltak goldmanosok, és a jelenlegi, Jack Lew is az. Így nem csoda, hogy a Goldman vigyáz az Egyesült Államokra, ezért delegál egy rakás pénzügyminisztert és más magas rangú tisztségviselőt az apparátusba, akik meg aztán fogják a cég kezét.

Pél­dául 2008-ban százmilliárdos összegben adtak állami pénzt a mentésére, és a Federal Reserve New York is a zsebébe nyúlt nyolcszázmilliárd dollár erejéig, hogy a Goldman bele ne bukjon az eszetlen spekulációiba. Mondani is felesleges, hogy egy volt goldmanos, Janet Yellen ül a Federal Reserve elnöki székében. Az egészet persze el akarták titkolni, de egy perben egy elszánt bíró az adatot nyilvánosnak minősítette.

Tekintettel a politikai kapcsolatokra, feltétlenül meg kell említenünk, hogy Hillary Clinton is a Goldmantól kapott hatszázhuszonötezer dollár tiszteletdíjat a máig titkos beszédéért. Itt az ideje, hogy ismét az Egyesült Államok gondoskodjon a Goldman Sachsról, ehhez elengedhetetlen, hogy a következő elnököt történetesen Hillary Clintonnak hívják. Ez azonban másként is történhet, a projekt ugyanis még nincs kész – de legalább már nem titkos.

MHO

Hunhír.info