Zsohár asszony megkapta fogorvos/fogtechikus/gyógyszerész (a tetsző kiválasztandó és aláhúzandó) barátjától a mixtura pectORALISt, és leforgatta brazil szappanoperáját. Leszboszon. Mert most éppen ott haknizik. Szerencsére pasira lelt, bár ebben a liberál világban már semmin sem lepődtünk volna meg. Hát igen, megírtam valahol, hogy egyébként is mindennek Ramszesz az oka. A liberálfattyak memóriáját is a RAM-szesz butította le. De lehet, hogy a pectORALis. Ha már fogorvos a szentem. Vagy nem.
A magáról őszinte nyíltsággal való nő („zsidó-shintoista maya-izlandó nő cigány és csádi beütéssel”) a szép és színes világot szereti. A multikulti és a nagy katyvasz jegyében tehát összeállt egy szír pasival. Aki ugye nagy eséllyel muszlim. Bár lehet, hogy nem. Ki tudja már ebben a nagy káoszban! A lényeg, hogy minél többszínű legyen a világ – kicsiben és nagyban is. Hát elkezdte a családnál.
És zajlik a csodás szappanopera. Három gyerek két apától, abból az egyik a szírtől van. Vagy nem. De majd lesz másik, ahogy Eötvös bácsi is mindig előhúzott egy másikat. Főleg, ha (egyik) apuka megunja a gyermekeit nevelő anya állandó haknizását, a kölyök otthon-tanulását, ennek következtében a szocializáció hiányát. Mert hát valljuk be, gyereket táv-nevelni nem lehet. A Keleti pályaudvarról sem, nem hogy Leszboszról. Még ha ez valami újfajta, liberális vívmány is.
De vannak még kérdéseim. Mert én szeretem ezeket a brazil szappanoperára hajazó történeteket. Annyira szeretném tudni a mese elejét is, nem csak a csattanót, mert így nem értem. Teljes történetet kérek, ha már a végkifejletet, a nagy heppiendet megkaptuk! Ha már évek óta ismerik egymást, és az egyik gyerek is Musztafától vagy ki a frásztól van, akkor miért váltak el az útjaik? Vége lett és most újra összeborulás van? Vagy elszakították őket egymástól, fájón és kegyetlenül? És egyáltalán, hol ismerkedtek meg? A polgárháborútól sújtott Szíriában, az ISIS árnyékában bontakozott ki a nagy szerelem, ahol éppen jó pénzért eladták Musztafa vagy ki a frász kicsinyke házacskáját, a dübörgő gazdaság és felfelé ívelő ingatlanárak örömére? Csak azért, hogy legyen mód migrálni? És a három év vagy mennyi alatt ez miért nem sikerült? Vagy egy menekülttáborban, ahol a pasi gyáván lapított, míg hazáját éppen romjaira zúzták? Vagy lehet, hogy a jóember amolyan utazgató migráns? Néha Párizsba migrál, máskor elugrik Svédországba, majd hazamigrál Szíriába, esetleg Törökországba? Annyira szeretném tudni, volt-e Magyarországon az áldott lélek? Megsimogatták-e itt a fejecskéjét, mielőtt ide-oda migrálását folytatta? Mert hát végül is… jó biznisz ez a migrálgatás. Legalább annyira, mint a migráns-simogatás. És mellesleg lehet közben szerelmet is találni. Nem csak pénzt, fegyvert és paripát. Vagy tevét.
Na meg persze látom, sőt, szinte érzem az azonnal forgó kamerát is Leszboszon. Ahol – elképzelem lelki szemeimmel – Zsuzsa napok, hetek óta ül a tengerparton és várja a csónak érkezését. A műholdas telefonkapcsolat akadozik, hiába az ezereurós teló. A szemét és folyton rendet tenni akaró oroszok miatt akadozik a vétel. Szóval vár, remegve lesi a mobilt, hiszen azért a szerencsétlen menekülőnek mindig akad pénze mobilegyenlegre. A parton keblére öleli közös szerelmük azóta felnövekedett gyümölcsét, és vár, vár, vár, könnyes szemét a tengerre meresztve. Mert kedvesének most a migrálgatás során épp csónakba kellett ülnie. Most az a feladat, vagy mert az mutat jól a hirtelen és véletlenül odakeveredett kamera felvételein. Hallom, hogy Isztambulban akarnak letelepedni. Csodás város, tele történelemmel, szépséggel. Szeretem. Biztos szeretni fogják ott kedvencünk zsidó-shintoista maya-izlandó, cigány és csádi identitását. Pont belepasszol a szunnita többségű török lét mindennapjaiba. Ja, mégsem. Ők azért annyira nem elfogadók.
És így a szappanopera közben nekem is lett egy álmom! Kérjük meg sorosgyurit, finanszírozza már meg, hogy film készülhessen – szigorúan Andy Vajna atyáskodásával – Zsuzsánk életéből. A címe lehetne akár az is, hogy „Egy hazaáruló megható szerelmi története”. Addig pedig, amíg a forgatókönyvet egy rátermett szír tehetség kisírja magából, hagyjuk, hadd haknizzon tovább Európában. Bárhol, csak ne itthon. Addig is: lehet panaszkodni, hogy a táborban nincs bagzó-sátor. Csak halkan szólok: a börtönökben van!
Varga Moncsi – Hunhír.info