A szellemi honvédelem egyik korszerű csúcsteljesítményének nevezte a harmadik ősök napját Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a rendezvényen elmondott beszédében szombaton, Bugacpusztán. A 70-80 ezres látogatói tömeg a politikai erőknek is feladta a leckét, és a kulisszák mögött őrült versenyfutás kezdődött e potenciális szavazóréteg megszerzéséért. Milyen különös, hogy az a Lezsák Sándor, aki amúgy teljesen helytálló és történelmi folyamatokba illő beszédet mondott, valójában a Fidesz országgyűlési képviselője, és a hagyományőrzést most úgy tűnik, a Jobbik ellenében akarja a maga javára fordítani. Számos kérdés merült fel bennem az ősök napja rendezvénnyel kapcsolatosan, és ha csak azt vesszük, hogy a máskor tarsolyos, Árpád-sávos zászlók alatt hőbörgő bunkóknak nevezett emberek most a mindenki által megbecsült hagyományőrzők szerepében tűnhetnek fel, akkor talán a Fidesz átlátszó politikájára is választ kapunk. Egyértelmű, hogy Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke a hun-avar-magyar rokonság szemszögéből közelítette meg a kérdést, ami természetesen nem egyezik a párt hivatalos zsidó-keresztény kultúrkör Balog tiszteletes által futtatott projektjével. Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevezte az őt hallgató sokaságot Atilla király unokáinak, és Bíró András Zsolt pont a Jobbik elnökétől vehette át a párt országos gyűlésén a kitüntetést a magyarság hiteles történelmének bemutatásáért. A felmerülő kérdésekre kerestem magamnak választ.

A bugaci ősök napja a szellemi honvédelem egyik csúcsteljesítménye – emelte ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton, az immár harmadszor megrendezett eseményen. „Ami itt történik, az nemzetünk válasza az európai uniós durrdefektre, amely veszedelmes tévútra sodorta Európát, és a felismerhetetlenségig roncsolta az alapítók eredeti szándékát, a független európai nemzetek szövetségét” – hangsúlyozta a hagyományőrző rendezvény fővédnöke. Lezsák fontosnak nevezte az emlékezést a régmúltra, a magyar ősökre, az évtizedek, évszázadok, évezredek messzeségében élőkre, a történelmi próbatételek névtelen és neves hőseire. „Ők adnak erőt, bátorságot, nyugalmat és biztonságot, akik Árpád hadi népétől az 1956-os pesti srácokig életüket és vérüket adták szülőföldjükért, a magyar hazáért” – fogalmazott az alelnök.

Bíró András Zsolt, a szervező Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvényével szeretnének hozzájárulni a „magyarság valódi történetével jobban egybeeső, korszerű őstörténeti kép kialakításához”.

Itt van az első nagyobb bibi. Lezsák szépen összehozza a turáni népek történelmét az Árpád apánk bejövetelével, mint kiindulópontot, amelyről ugyanis a teljesen egyértelmű identitású Komoróczy Géza professzor nemrégiben egy olyan tanulmánnyal rukkolt ki, amelyben vérlázító módon azt fejtegette: a kazár származás miatt Árpád akár zsidó nagyfejedelemnek is tekinthető. Azon mindenki gyorsan átfut, hogy a kazár vagy kabar nem genetikailag volt zsidó származású, hanem csupán a felvett vallás után lehet őket izraelitának mondani. Próbáljon meg valaki azonban ilyennel előjönni Izraelben, hogy a magyar nagyfejedelem, Árpád is tulajdonképpen zsidó származású volt. Talán még meg is köveznék érte.

Bíró András Zsolt egyértelművé tette a hun-magyar kapcsolatot, ezt viszont nem tanítják az iskolában és Árpád fényes haditettei közül is hiányzik a pozsonyi csata apró mozzanatai, a könnyűlovas harcmodor, amellyel Árpádék az akkor Európa leghatalmasabb seregét, a bajor sereget verték tönkre, és százéves nyugalom köszönhetett az országra.

Igen, a pozsonyi csata. Amikor a szedett-vedett, a világban csámborgó magyarság semmi perc alatt a kor legfontosabb haditechnikáját alkalmazva szétveri az européer felsőbbrendűeket, majd kétszáz év múlva Szent István királynak pont hozzájuk kell futni segítségért, támogatásért és az ősi magyar harcmodor helyett a Nyugat-Európában ismertek tanításáért? Ez már megint bibi, pedig erről viszonylag sok konkrét történeti forrás áll rendelkezésre. A pozsonyi csatának a magyar történelem legfontosabb ünnepnapjának kéne lennie, nem pedig a történelemkönyvben pársoros lábjegyzetnek.

Akkor hogy van ez? Azerbajdzsán, Kazahsztán, a két diktatúra ideküldi hagyományőrzőit a nagy Közép-Európai bemutatóra, mert fontosnak tartja, hogy ilyen távolságokból is képviseltessék magukat a rendezvényen? Helyette csak azt halljuk, hogy az azeri fejszés gyilkos, meg hogy milyen demokratikus szabadságjogokat korlátoz például ez a két ország.

Még mielőtt valaki belém kötne és fennhangon kioktatna, hogy ne keverjük bele a politikát a hagyományőrzésbe, gyorsan megjegyzem, hogy Lezsák Sándor a Fidesz révén került az országgyűlés alelnöki székébe és minden egyes cselekedetét a frakciófegyelem határozza meg. Lehet mondani, hogy jó, a Fidesz ilyen tág spektrumokkal rendelkező néppárt, ahol van egy szeletke a magyar történelmet másképpen értelmezőknek és ne keverjük bele a napi politikát, leírom: a Fidesznek a magyarországi zsidó temetők felújítójának és a zsidó-magyar kultúrkör abszolút hirdetőjének nincs joga, hogy egyáltalán ilyen rendezvényeken magát a pártot is képviselje. Azoknak a hagyományőrzőknek pedig, akik ezt politikamentesen élik meg, a hagyományőrzést a napi történésektől elvonatkoztatják, csak azt tudom mondani, olyan politikai erőkkel keressenek kapcsolatot, ahol a hiteles őstörténet a napi politika szintjén is megjelenik.

Kostás Roland – Hunhír.info