Leleplezések sorából látnunk kell, hogy a hosszúra nyúlt európai háború és a Ferenc császár nevéhez fűződő, tágabb értelemben vett abszolutizmus idején /1792-1835/ – gazdasági, társadalmi feltételek híján – nem nyílt lehetőség a szükséges belső demokratizálódásra, és a korlátlan hatalmán alapuló önkényuralom 1812-1820 éveiben fogyott a magyarság száma.
A forradalom és szabadságharc bukása utáni önkényuralmi rendszer, a neoabszolutizmus vagy Bach-korszak, nem elégedett meg a véres megtorlással, a legyőzöttek megalázásával, hanem még az emlékét is el akarta törölni a dicső 1848-1849-es eseményeknek. /Kupán Árpád/
A lakosság számának növekedésére is kedvezőleg hatott a kiegyezés után meginduló gazdasági fellendülés. Nos, a sopánkodó, nemzetpusztuláson aggódóknak közös történelmünkből kell megtanulnunk, hogy a sorstragédia olyan következetes és szükségszerű történés, ahol a nemzet bukását nem jelleme, hanem külső, végzetszerű események idézik elő. Nagy szerencsétlenség, borzalmas esemény a tragédia, ahol a világrenddel, sorssal, társadalmi és erkölcsi törvényekkel szükségszerűen bukik a hős, a csapást, szerencsétlenséget elszenvedő személy, nemzet. A hatalommegosztásért folytatott ádáz küzdelem rabként hordozza a tragédia csíráját – egyetlen megoldás: az eszme bilincsét megoldó tudat!
Újabb jelentős népességi csökkenés 1870-es években következett be, mely a nagy kolera járvánnyal magyarázható, s demográfiai hatása még évekig érezhető volt. Az 1900-as népszámlálás alaposabb és a 20. század első évtizedében tovább is folytatódott a kiegyezés után megindult fejlődés. Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1910-ben készült az utolsó népszámlálás, mely országos felmérés a települések föld és erdő birtokát rögzítette.
„Csak az ökör konzekvens”- állítólag Bismarck mondása. E mondást széltében-hosszában használják, de ez ideig nem sikerült hiteles adatokat találni. Következetes elvet és módszert képviselni, ingadozás és eltérés nélkül követni, illetve annak mindenben megfelelő magatartást tanúsítani – véli ökör sajátosságnak az idézet. A következetlenségbe menekülni kényszerült keserű, csalódottságot sejteti a bölcsnek ítélt gondolat. A sorstragédia megfejtése éppen az átvitt értelmű képes beszédben lesz elfogadható, eszmét tisztázó üzenet. Válik az értelmetlen értelem felettivé. Ezért nem tartjuk fontosnak a további nemzetsorvasztó, nemzettelenítő – enyhén fogalmazva barátságtalan eljárások, intézkedések, vagy éppen törvények felsorakoztatását a Kárpát-medencében. „Cine mintye!” Jelentése: tartsd eszedben. Fenyegetést tartalmazó mondás. Akkor használják a románok, ha sérelmük megbosszulását későbbre kénytelenek halasztani. A magyar nyelvben Jókai regénye útján terjedt el.
Isten a tanú, hogy Arany János élete vége felé írta meg egyik legszebb balladáját a Tetemrehívást /1877/ Ebből idézünk, hogy másra ne szoruljunk: a harmadik ének hatodik szak első sora: TŰRTE MIKLÓS, TŰRTE, AMEDDIG TŰRHETTE, majd a hetedik szak kezdete: REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA HOL ÁLL MEG? KI TUDJA HOL ÁLL MEG S KIT HOGYAN TALÁL MEG! Mert csak látszat, illetve részigazság, hogy a néma beteg jó tűri a fájdalmat.
Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info – Erdély