• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Kárpátalja
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        Hogyan is fejlődött ki egykor az orosz kommunista terror?

        2015.05.19.

        Megint egy szemfelnyitó írást közlünk, ami az orosz kommunizmus kulisszatitkaiba avatja be olvasóit.

        Az a nagy tisztogatás, amelyet Sztálin a kommunista pártban és államban lefolytatott, rövid másfél év alatt 1500 vezető bolsevista személyiség kiirtására vezetett. Az az utolsó per, a „huszonegyek pere”, ahogy a világ sajtója nevezte, csak ideiglenes befejezése volt annak a sorozatnak, amelynek keretében többek között 29 népbiztos, 46 párttitkár, 5 végrehajtó bizottsági tag, 31 főtisztviselő, 3 magasabb rangú diplomata, egy marsall és 7 tábornok lelte halálát. A nagyvilág, mely szinte megzavarodva állott meg a terror és vérontás e szörnyű orgiájára, ijedten kérdezte magától: vajon az őrületnek valami elképzelhetetlen újítása-e ez, vagy inkább egy rettenetes forradalom logikus eredménye? Az orosz terrort két szempontból is lehet vizsgálni: lehet vizsgálni abból a szempontból, vajon a terror, amit eleinte kizárólag osztályharci alapon gyakoroltak, mint alakult át és sújtott le végül a bolsevista párt vezetőjére? A másik szempont pedig, hogy az az elnyomatási kísérlet, mely mindig az ellenzék ellen irányult, mint nőtt naggyá a bolsevizmus megindulásától s mint fokozódott terjedelemben és hevességben mind a mai napig?

        Az orosz forradalom története a következő: Az 1917. november 7-én végrehajtott államcsíny után máris szakadás támadt a bolsevista pártban. Lenin, aki a hatalmat csak magfának és leghűségesebb követőinek tartotta fenn, elnyomta és kiirtotta a baloldali polgári sajtót, cenzúra alá helyezte a szocialista és forradalmi lapokat s a bolsevista párton kívül megszüntette mindenki számára a politikai szervezkedés szabadságát. A népbiztosok tanácsa felbomlott s Kamenev, Zinovjev, Rykov és néhány más korifeus hangos elégedetlenséggel hagyta ott a központi bizottságot. Az októberi hangos jelszóból, hogy „minden hatalom a Szovjeté”, új jelszó lett, amely így hangzott: „minden hatalom a bolsevikieké”. Ez utóbbiak már akkor nyíltan hirdették, hogy nem lehet támaszkodni másra, mint a terrorra és patakokban kell folynia a vérnek, hogy a rendszer megerősödjék és végleg diadalmaskodjék. Lenin azonban egyelőre nem alkalmazott terrort, csak a burzsujok, a mensevikiek s az anarchisták ellen, és saját ellenzékével politikai és irodalmi vitákba szállott. Ezek hamar megérezték az új szelek járását, bűnbánóan tértek vissza a bolseviki akolhoz s legfeljebb bűnbánó és egyúttal aljas szervilizmussal tüntették ki magukat. 1919 márciusában a bolseviki párt nyolcadik kongresszusán nagy reformokat hajtottak végre, hogy a hatalmat a leghűségesebb klikknek biztosítsák. A párton belül, amelyben még mindig sok volt az ellenzék, egy új politikai hivatalt állítottak fel, amely lassankint magához ragadta mindenben a hatalmat. Ekkor jelent meg a látóhatáron Sztálin, aki úgy a pártban, mint ebben a szűkebb hivatalban a legnagyobb tekintélyre jutott, s akinek a munkaügyi népbiztosság mellett legfőként az volt a hivatása, hogy a vezető kommunisták ortodoxiája fölött őrködjék. A legérdekesebb a dologban az, hogy ezt a nagy szervezeti változást, mely később a georgiai rablóvezérnek juttatta a teljhatalmat, maga Zinovjev hozta javaslatba. 1920-ban az ellenzék megerősödött, ami a pártkongresszus lefolyásán is érezhető volt. De ezzel együtt a háttérben maradt Sztálin vezetése mellett az egész országot behálózó szervvé nőtt az az ellenőrző hivatal is, mely nem a szürke párttagokat, hanem elsősorban a népbiztosokat ellenőrizte. Sztálin ekkor már nagy hatalom volt, aki a látszatokra semmit sem adott, de annál inkább tudta, hogy hol vannak az emberei és kikre számíthat. Közben Lenin halálosan beteg lett s még életében a kommunista párt vezértitkárává Sztálint választották. Az egykori georgiai rablóvezér ezzel a hatalom csúcsára érkezett s megkezdte kitartó harcát Trockij diktatúrája ellen. Eleinte Zinovjevvel szövetkezett, aki akkor a kommunista internacionálé elnöke volt és Kamenevvel, aki viszont a népbiztosok elnökségének tisztjét viselte. A lassankint utolsó hivatalából is kiszorított Trockij erre megszervezte az ellenzéket s az 1924. évi kongresszuson már mint az ellenzék vezére vonult fel a demokratizmusért Sztálin, Zinovjev és Kamenev diktatúrája ellen.

        Trockij elkövette azt a ballépést 1924 októberében, hogy könyvet írt „Októberi tanulságok” címén, amelyben heves támadást intézett Zinovjev és Kamenev ellen. Azt mondják ugyan, hogy a támadást maga Sztálin inspirálta, de a botrányból, amely a támadás nyomán felviharzott s amely a bolsevista vezetőség viszályát nyilvánvalóvá tette ország és világ előtt, mégis egyedül ő húzta a hasznot. A közhangulat Trockij, Zinovjev és Kamenev ellen fordult s 1925-ben előbb Trockij, később Zinovjev és Kamenev is kibuktak a párt végrehajtó bizottságából. A három főkorifeus mind lejjebb csúszott, kisebb és jelentéktelenebb hivatalokba került s 1927. november 15-én végre elérkezettnek látta Sztálin az időt arra, hogy a bolsevizmus megalapítóit magából a pártból kizárja. Trockij külföldre menekült és 1928-ban megkezdődött az a tisztogatási munka, melynek végül is az egész ellenzék áldozata lett. Sztálin azonban aránylag lassú lépésekkel haladt előre. A módszere az volt, hogy előbb csak megalázta s mind lejjebb szorította az ellenzéket, hogy így a megfélemlített embereket hangos hódolóivá tegye. Majd azok ellen fordult, akik az első tisztogatásban megsegítették s a következő években Bucharin, Rykov, Tomszki s a többiek kerültek a kiszorítás és megalázás útjára.

        A vérengzés azonban csak 1930-ban kezdődött el. Előbb csak az úgynevezett szabotálási perek jöttek, amiket Sztálin azzal indokolt, hogy egy titkos ellenzék, az úgynevezett ipari párt a nagy ötéves tervet akarta szabotálásokkal meghiúsítani. Amikor 1934-ben egy fiatal kommunista Kirov szentpétervári népbiztost meggyilkolta, Sztálin saját életét is fenyegetve látta és diktatúrájának megvédésére szörnyű vérengzésbe kezdett. Ez a vérengzés, amely különböző címeken és ürügyek alatt folytatódott mind a mai napig, nyert egyelőre befejezést „a huszonegyek perével”, akik közül 19-et halálra ítéltek és kivégeztek. A látszat szerint Oroszországban egyelőre minden csendes és Sztálin most már ellenzék nélkül birtokolja a világ egyik legnagyobb hatalmát.

        (Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Főszerkesztő: Bangha Béla SJ. Felelős szerkesztő: Nyisztor Zoltán. 1938. április 5. Távlatok/Közélet rovat. 214-215. old.)

        Hunhír.info

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

        • Kopjafaállítás Bugacon – a Kiskunsági Nemzeti Park félévszázados jubileuma

        • Hősök napja és Trianon sorsszerű kötődése

        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe

        • Tria-non, a három nem

        • “A békeszerződés aláírása megtörtént”

        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje

        • Evangélikus gyülekezeti hétvége Balatonszárszón – a finn testvérek látogatása

        • Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

        • Kárpátaljáért vonulnak elsején

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Magyarországi ZSIDÓK LISTÁJA!
        • Stefka: A momentumosok a rombolás megszállottjai
        • Miért is jöhettek vissza a görbe orrúak és púpos hátúak?
        • Száz éves a legidősebb Gagy-menti néni
        • Budapest újra vörös rongyokba öltözött
        • Újra megzavarják az úzvölgyi hősök örök álmát
        • Tiéd lehet Monroe menórája
        • Édes történet – Bácsfi Diána
        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje
        • Nem éri meg a rendőrnek sátrat rugdosni
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2024 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum