A magyar néplélek egyik jellemzője az a több évszázad alatt folyamatosan változó mondás, amely napjainkban úgy is hangzik: nehogy már csík húzza a repülőgépet. Ebben az egy gondolatban benne van szinte minden, amely az Európa közepén ősidők óta lakó magyarságot jellemzi. Szeret saját maga dönteni saját sorsa felől, és azt kifejezetten rühelli, ha meg akarják neki mondani, hogy kit szeressen, vagy kit gyűlöljön, kiben higgyen és kit kell elvetnie. Nos, a magukat demokratikusnak nevező ellenzékiek pontosan ezt az örök igazságot felejtik el mindig, amikor ellenségeiket és ellenfeleiket gyalázni vagy támadni akarják. A jobbikos történelmi győzelem nehezebben következhetett volna be, ha nem irányul a párt felé az a mérhetetlen ellenszenv és gyűlölet, amelyet a magukat demokratikusnak nevező törpepártok és mérhetetlen támogatottságú politikai bábuk produkáltak. A tapolcai siker utáni demokratikus megnyilvánulások pedig ismételten alátámasztják, hogy a magukat demokratikusnak vallók és mondók azok pontosan, akik felrúgják ennek a gondolatkörnek az alaptételét is. Nevezetesen: meg akarják mondani az embereknek, ki akarják számukra jelölni az utat, hogy mit tehetnek és mit nem, kit választhatnak és kit nem. Ez is egy olyan momentum, amelyet az emberi belső értékből és önbecsülésből származó tartása nem viselhet el. Ne mondják meg mások, hogy mit szabad és mit nem, én hadd válasszak saját magam. Mert ha lecsupaszítjuk a tényeket, nem a levegőben lógva, a végtelenben lebegve nyert a nemzeti ellenzék, hanem azért győzedelmeskedhetett, mert az emberek lelkükre hagyatkozva őt választották.
A hirado.hu érdekes összeállítást készített a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki erők megnyilvánulásairól a Jobbik győzelme kapcsán. Már csak azért is érdemes ezeket elolvasni, mert egyértelműen látszik, amelyről fent beszéltünk. Azok, akik magukat az igazság, a tolerancia, a demokrácia, az esélyegyenlőség felkent bajnokainak tartják, egyszerűen képtelenek megérteni azt: vannak olyan emberek, akiknek életfelfogása, nézetei nem azonosak az övékével, és ennek a véleménynek hangot is adnak. A toleranciabajnokok és önjelölt véleményvezérek ezt természetesen nem érthetik meg, folyamatosan azt szajkózzák, hogy véget kell vetni a Jobbik megerősödésének, vissza kell szorítani azt a tendenciát, hogy a radikálisok előretörnek.
Ismételten hangsúlyozzuk, az emberek döntöttek, és a Jobbikot választók száma növekedett. Egyre nagyobb számban támogatják azt a politikát, életfelfogást és filozófiát, amelyet a nemzeti ellenzék képvisel. Lehet ez ellen morogni, tiltakozni, ezt minősíteni és bélyegeket ragasztani rá, a lényegen nem változtat. Rig Lajos azért győzedelmeskedett, mert az általa képviselt társadalmi-politikai irányvonalat preferálta a többség. És ez az igazi demokrácia.
Nézzük tehát akkor, hogy mire voltak képesek a magukat demokratikusnak nevező törpepártok és mérhetetlen támogatással rendelkező, csupán a liberális médiatúlsúlynak köszönhetően valamilyen szinten a felszínen lévő politikai szervezetek.
DK
A Demokratikus Koalíció álláspontja szerint a tapolcai választás alátámasztotta, hogy hónapok óta kormányváltó hangulat van az országban, mert a Fidesz tavaly ősz óta egyetlen időközi országgyűlési választást sem tudott megnyerni – erről Vadai Ágnes beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, a Fidesz hol balról, hol a szélsőjobbról kapja a pofonokat.
Az alelnök azt mondta, hogy a szavazók jelentős része – pártszimpátiájától függetlenül – az időközi választásokon a legesélyesebbnek vélt ellenzéki jelöltre voksol. A DK figyelmeztető jelnek tekintik a Jobbik győzelmét, de biztos abban, hogy a választáson nyertes pártnak nincs ennyi szavazója.
Együtt
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, nem tudnak örülni a választási eredménynek pusztán azért, mert a Fidesz és a centrális erőtér politikája megbukott, ugyanis a demokratikus ellenzék “nem jó jelöltet, nem jó együttműködésben állított”. Az MSZP-t és a DK-t is kritizáló politikus hozzátette, hogy Ajkán és Tapolcán újra megbukott az ellenzék 2014-es választási együttműködési modellje, míg létezik a sikeres “veszprémi modell”, ahol új jelölttel, új szövetségesekkel szereztek új szavazókat.
Szigetvári Viktor az ellenzéki pártok feladatának nevezte, hogy ne vitatkozzanak személyeskedő módon, hanem a jövőről beszéljenek, új politikát hirdetessenek és működjenek együtt a civil szervezetekkel. Azt is mondta, a Jobbik előretörése olyan probléma, amelynek a demokrata ellenzéki pártok nem örülhetnek.
PM
Tordai Bence, a PM szóvivője sajtótájékoztatóján megrázónak nevezte, hogy egy “szélsőjobboldali, Putyin érdekeit szolgáló párt” jelöltje nyert. Ő is a “veszprémi modell” folytatását javasolta, mert szavai szerint ott az vezetett a sikerhez, hogy a helyi társadalom, a “régi baloldal és az új baloldal” egy jelölt mögé állt. Tapolcán viszont a “régi baloldal” pártjai úgy gondolták, hogy elég, ha egy fővárosi pártközpontban kijelölik az induló személyét – folytatta a szóvivő, aki szerint egy valódi és hiteles alternatívát kellett volna felajánlani a választáson.
MLP
A Magyar Liberális Párt szerint nagyon rossz jel, “egy szégyen az országnak”, hogy a Jobbik egy egyéni választókerületben nyerni tudott – közölte a párt elnöke. Fodor Gábor azt mondta, a demokratikus ellenzék dolga, hogy még egyszer ilyen ne fordulhasson elő.
A liberális politikus is úgy értékelte, hogy a választók kormányváltást akarnak. A demokratikus ellenzék feladatának nevezte, hogy tegye világossá: aki kormányváltást akar és azt szeretné, hogy Magyarország a nyugati világhoz tartozzon, annak a liberálisokra és a baloldali demokrata pártokra kell szavaznia.
Kostás Roland – Hunhír.info