Azt hiszem ma nincs már, csak esetleg a nagyon idősek között a szó klasszikus értelmében vett polgári értékekkel rendelkező középosztálybeli, tartással, erkölcsi rendel, tartással rendelkező ember. Azok, akik a századforduló előtt, körül születtek. Sajnos ők a 60-as évek végére, maximum a 70-es évek legelejére kihaltak. Az ő még tartással rendelkező utódaik, (a nagy 28-as generáció) nagyon nehezen vagy majdnem sehogy nem tudták maradéktalanul átadni, gyakorolni a polgári erkölcsöt, létet.
A társadalom, annak vezető rendszere teljes terrorban tartotta és a moszkovita, szocialista értékrendet sulykolva alakította át a társadalmi közgondolkodást. Ma vannak az 1945 utáni felsőfokú végzettséget szerzett munkás, paraszti, proli (munka kerülő, tanulatlan, képzetlen párt aktíva) származású első generációs magukat értelmiséginek deklarálók. Vannak a kommunista hatalom alatt, majd 88-98 között meggazdagodott pribékek, és az ő utódaik. Ez a két réteg eleve keveredett, keresztbe házasodott, majd 90 után ezekhez jöttek a politikai hatalomváltást kihasználó többnyire sehová nem tartozó bűnözők.Ők jellemzően még tanulatlanok, semmilyen emberi, erkölcsi tartással értékkel nem rendelkeznek. Ma ennek a 3 csoportnak a keverékét nevezik közép osztálynak. A kétes körülmények között meggazdagodott szerencse lovagokat, bűnözőket akarják minden áron “elitnek” nevezni. Ennek a kontra szelekciónak “köszönhetően” itt még nagyon sokáig nem fog kialakulni se a polgárság, se a középosztály, se a felső közép osztály, pláne az elit. Szerintem ( ha áll még a világ) minimum 3 generációnak kell elmennie ahhoz, hogy ez a folyamat újra beinduljon. Feltéve, hogy addig nem korcsosul el teljesen a világ. Ez bizony 4 generáció, 100 év.
Vándorffy Hunor
Hunhír.info