Az éppen aktuális kultúrkampf, a rendőrgyilkos zsidó terrorista, Ságvári Endre kapcsán robbant ki egy szegedi oktatási intézményben, amely liberális tantestülete mindent megtesz azért, hogy az iskola továbbra is Ságvári nevét viselje. A névváltozást követelőkre egyből rásütötték az antiszemitizmus vádját, hogy zsidó származása miatt támadják a hős ellenállót. Veszélyes játék ez a tűzzel, mert ha a Ságvári-rajongók győzedelmeskednek a kultúrkampfban, akkor az ellenoldal joggal mondhatja, hogy ez már nem is Magyarország, hanem kis-Izrael.
A Ságvári-históriával nem untatjuk olvasóinkat, cikkek tömkelegét jelentettük meg a rendőrgyilkos terroristáról, akit az 1945-ös szovjet bolsevik megszállás utáni magyarországi hatalom évtizedeken keresztül a magyar ifjúság példaképének kiáltott ki.
Ságvári – történelmi tény – egy anarchista kommunista volt, aki a fennálló társadalmi renddel szembeni fegyveres felkelést istenítette, és elfogásakor rálőtt az őt körbevevő hatósági emberekre. Közönséges gyilkos, terrorista, aki nem lehet névadója még egy illiberális demokráciában sem egy oktatási intézménynek.
A jobbikos Szávay István dobott követ a Ságvári körüli eddig meglévő állóvízbe, és talán ez a tény is közrejátszik abban, hogy jogos felvetését, miszerint bolsevik terroristák nevét azért ne viseljék már oktatási intézmények, egyből a körúton belüliek hatalmas nyüszítése kísérte. A pro-kontra vitában Ságvári tettének és előéletének tükrében egyszer csak felbukkant a zsidó szál, ugyanis a harcos utcai ifjú liberális értelmiség egyik képviselője, Papp Réka szerint azért folyik a hajtóvadászat a “nemzeti hős” ellen, mert zsidó származású.
Na, azzal, hogy bejött a zsidó származás a történetbe, egyből más megközelítésbe helyeződött az egész, és amellett, hogy a liberális ifjú hölgy fölvetése nem csak igaztalan, hanem uszító is, le kell szögeznünk: veszélyes dolog játszani valakinek a zsidó származásával, még ha liberális is az illető. Nyilvánvaló, hogy a rendőrgyilkosság köztörvényes bűncselekmény, ezen az alapon a kommunista éra felakasztott rendőrgyilkosáról, Soós Lajosról is nyugodtan el lehetne nevezni akármilyen iskolát, hiszen a rendszer ellen harcolt, persze ekkora eszementség senkinek sem jutna az eszébe.
Azzal viszont, hogy a kultúrkampfban megint az antiszemitizmus vádja éri a Ságvári elnevezés ellenzőit, nem csak kontraproduktív, hanem a társadalmi árkok mélyítését is szolgálja, és még a zsidókkal szembeni ellenszenvet is növelheti. Egyértelmű ugyanis, hogy nem származása miatt likvidálták a rendőrök Ságvárit, hanem azért, mert elfogásakor fegyverrel szállt szembe a rend törvényes képviselőivel. Nem mártír tehát, hanem egy olyan terrorista, aki halála előtt rendőröket gyilkolt. A Charlie Hebdo elleni támadásban résztvevő, a rendőrök által lelőtt terroristákról sem nyitnak vitát, hogy viselje-e nevüket valamilyen intézmény.
De térjünk vissza Ságvárihoz. Az, hogy az ultraliberális körökben csak azért akarják felmenteni és piedesztálra állítani, mert zsidó származású, ez hatalmas mentális társadalmi problémákat takar. Megfordítva: azt is sugallhatja, hogy egy zsidó származású terrorista csupán a származása miatt tettének súlya alól felmenthető, származása lehet akár motiváció is. Sajnálatos módon, a máskor mindenbe beleorroló zsidó szervezetek, hitközségek és alapítványok nem nyilvánítottak véleményt ebben a kérdésben, pedig máskor ennél jóval csekélyebb súlyú ügyekre is ugrottak. Így aztán megy az adok-kapok, a Ságvári név ellen tiltakozók antiszemiták, rajongói pedig felvilágosult demokraták. Hiszen nem hagyják, hogy csak zsidó származása miatt vétózzák meg egy intézmény névadását.
Amennyiben továbbra is a rendőrgyilkos terrorista nevét viselheti a szegedi intézmény, objektíven állíthatjuk, hogy ez azt jelenti: Magyarországon a zsidó származás az elkövetett köztörvényes, vagy államellenes bűncselekményeket is felülírja. Akkor pedig ez az ország már nem Magyarország, hanem mondjuk kis-Izrael. Hiszen ott él az a gyakorlat, hogy befogadja csupán zsidó származása miatt a más országokban körözött, köztörvényes vagy államellenes bűnözőket.
Kincses Albin – Hunhír.info