Fogadhatják a liberális páholyok, humanisták és demokratikusok kitörő örömmel a liberális emlékezetpolitika földre szállt angyalát, Angela Merkelt, és ugyanők őrjönghetnek az egypólusú világrendet alapjaiban bontó orosz elnök látogatásakor, ez semmit sem változtat azon a tényen: a két tekintélyes európai vezető, Putyin személyében egy világhatalom első embere budapesti látogatásának a legfontosabb eleme, az Eurázsiai Unióhoz való csatlakozás kérdése. Angela Merkel német kancellár múlt héten a davosi Világgazdasági Fórumon állt elő kezdeményezésével, hogy alakítsanak ki az Európai Unió és az Eurázsiai Unió között szabadkereskedelmi térséget, amely így „Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedne”. Merkel viszont jól ismeri a régi mondást egy egy ülep két ló kapcsán. Noha próbálkozik ezerrel, ez kivitelezhetetlen. Nem lehet egyszerre szolgálni a szabadkőműves világpáholyok európai és amerikai gazdasági hadoszlopait, mikor a legnagyobb ellentét pont köztük van. Eleget veszítettek az orosz szankciók miatt az európai gyáriparosok, kereskedő mamutok ahhoz, hogy úgy gondolják, jó, jó az a bizonyos dolog összeköt bennünket, de nem jelentheti azt, hogy a tengerentúlon csak hízik a láda tartalma, itt meg csökken. Európa gazdasági érdekei szembe mennek a Washington–Tel-Aviv tengely világuralmi, katonai érdekeivel. Az meg nem megy, hogy üzletelünk ezerrel az oroszokkal, közben meg a globálcion gyarmattá tett Ukrajnában az orosz medve hátában vonultatunk fel brutális katonai potenciált.

Ennek a gazdasági térségnek azonban feltétele lenne, hogy Oroszország garantálja Ukrajna határainak tiszteletben tartását, és a szeptemberi minszki megállapodás alapján véget vetnek a kelet-ukrajnai szakadárok fegyveres lázadásának. Merkel ezzel világossá tette, hogy továbbra is az érintett felek közötti párbeszéd a célja, vagyis egy állandó kommunikációs csatorna fenntartása Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

„Kívánatos volna, hogy a minszki megállapodás alapján helyreálljon egy bizonyos fokú stabilitás, és ennek nyomán fontolóra lehetne venni, hogy milyen együttműködést lehetne kialakítani az Európai Unió és az Eurázsiai Unió közötti gazdasági térségben” – hangzott a kancellár kezdeményezése.

Az Eurázsiai Unió Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország részvételével 2015. január 1-jén alakult meg.

Merkel jön Orbánhoz és látogatásának legfontosabb kérdése az Eurázsiai Unió szerepe még akkor is, hogyha ezt nem verik nagydobra. Sőt, az amerikai páholyok magyarországi elkötelezettjei a tervezett szimpátiatüntetésükkel pont figyelmeztetni akarják a németországi vezetőt, hogy a hazai belvárosi értelmiség, a körúton belüliek csoportjai elsősorban nem az európai, hanem a tengerentúli gazdasági, hatalmi, politikai körök támogatói. Nem véletlen, hogy Merkel magyarországi zsidó szervezetekkel tárgyal egyedül a magyarországi egyházak közül, és döntsük már le azt a tabut, hogy hazai zsidó vallási szervezetek nem gazdasági és politikai hatalmi képződmények, csupán imádkozó vallásosok gyülekezete.

A zsidó körök és páholyok szerepe mindenütt meghatározó a világban, és aki erre antiszemitizmust kiált, az vagy beteg, vagy egyértelműen rosszindulatú. Merkel tudni akarja, hogy számíthat-e támogatásra a magyarországi zsidó köröktől az Eurázsiai Unióval kapcsolatos európai elképzelések megvalósításához, vagy ezek a szervezetek kizárólag az amerikai-izraeli vonalat képviselik.

Bizonyára nem véletlen, hogy az amerikai páholyok magyarországi elkötelezettjei próbálnak aktivizálódni mindenféle új kerekasztalok meg egyebek létrehozásával, és az Orbán-ellenes támadás alapja is az, hogy mindenképpen megakadályozzák Magyarország mérvadó szerepét az eurázsiai közeledésben. Tengerentúli főnökeik ugyanis ezt a parancsot adták ki nekik.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatására ugyanezek a hálózatok szerveznek tüntetést, kifejezve ellenszenvüket az orosz vezető és az általa vezetett gazdasági-politikai irányvonallal szemben. Ez az akció megint csak a tengerentúlnak szól, hogy bizony az ottani hungarofób páholyok és alapítványok támogatottjai megszolgálják a zsebükbe csúsztatott dollármilliókat. Ezzel szemben ott van az az európai – mondjuk ki nyugodtan – zsidó gyökerekkel rendelkező nagyvállalkozó, gyáriparos, kereskedelmi multi kör, amely az Oroszország elleni szankciókon már ez idáig is hatalmasat vesztett. Lassan az az összekötő kapocs, amely az elmúlt évtizedekben látványosan próbált mindent alárendelni az egy bizonyos szempont szerinti szemléletnek és politikai iránynak, mára már fenntarthatatlan.

Mások az európai és mások a tengerentúli gazdasági összefonódások érdekei. Emlékezetkultúrával ideig-óráig lehet ezt az ellentétet elhallgatni és eltussolni, de az már évezredes szabály, hogy azért a pénz az úr.

Kostás Roland – Hunhír.info