Látogatásunk útja jókedvű ébredést követően a Budapesten a Nemzeti mellett vezet a budafoki református templomba.Változatlanul kedélyes a beszélgetés is, mert annak fonalát vagy elkaptuk, vagy átvettük egymástól. Látszik, szép gondos templom oromzatára írt szöveg: „Te benned bíztunk eleitől fogva.. „ hogyan is lett ez Erdélyben kálvini himnusz és hogyan lett a csíksomlyói Mária, siculicidiumi turulmadár vagy Árpád védvonali völgyzár

Lelőhelyre érkeztünk, hol lelkünk békére lel. A bejárati ajtónál az – adventi szelet – kabátszárnyával felfogni igyekvő hölgy mondja: „ma erdélyi igehírtetőnk lesz ..” Örvendtünk! Adventi széllel leplezett könnyes szemmel érkeztünk költői könyörgőre: Gálfy-Bódi Tamás (1946-ban Mezőbergenyen, Erdélyben született) Röpke ima című versében így szól:

Énünkben, lelkünkben,
Örömét kitárja
A fájdalom fogva tartott  
Anatómiája.

Az asszony beteg,
Nyüszít az ágy:
Felvillan arcán egy mosoly,
… Élni vágy!

Csodákban vérző állagunk
Napról napra lankad,
Uram, vigyázz ránk, míg vagyunk,
Tarts meg minket magadnak.

Ugyanígy volt igazi „templomi öröm”, mert nálunk minden találkozás öröm, – miután kedveszegetten vélekedtünk anya- és nem magyarországi magyar rokonok a román nemzeti ünnep, december 1-i Nemzetibe tervezett rendezvényéről…

Csak erek után érkeztünk, illetve érkezhettünk az Isten házába. Ott, ahol volt, ahol van, és lesz az „Adventus Domini”- ban, ami annyit tesz latinul, hogy az ÚR eljövetele: az advent egyházi év első, a karácsonyi ünnepkör előkészíő szakasza. Az ünnep Galileában alakult ki az V-VI.században. A János Apostol Mennyei Jelenések Könyve 3.rész 20-ból hallottuk: 

„Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek: ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.”- Jézus második eljövetelének hitére és várakozására is irányítja a figyelmet. Nem más, a Megváltó Úr áll a világ, az ember, az én szívem, életem ajtaja előtt. Asztalt terít számunkra, ételt ad, önmagát eteti meg a megtérésre és a megigazulásra. Hallatlan dolog!

Itt az ünnepi vendég igehirdető Pásztori Kupán István Gerő, nyugalmazott teológiai tanár.volt. A beszédében helyet talált, hogy Bod Péter (1712-1769) tudós, erdélyi református prédikátor szerint is a 4 vasárnap arra utal, hogy „Jézus Krisztusnak négyféle eljövetele van: 

Az idők teljességében testben jött el. Megérésünk alkalmával szívünkbe költözik.  Halálunk órájában értünk jön. Az utolsó ítéletben ítélni jő eleveneket és holtakat.”  Igazi ünnep, Krisztus-születés adventi kisugárzás zsongta, búgta át szívünket: keresztelővel kezdődött az istentisztelet, hogy két kisdeddel gazdagodjunk Anyaszentegyházunkban és Nemzetünkben. Majd egymás kezét fogó ének-imádságos gyermeksereg ölelte át az úrasztalát és meggyúlt az első gyertya az adventi koszorún. Várjuk Jézus Krisztus szívünkbe történő érkezését!
Már öröm, boldogság töltött el minket. kiskarácsonyi együttes hangulatában. Köszöntöttük egymást: lelkipásztort, gondnokot, testvérét, régi nagyenyedi közös barátokat, erdélyieket és anyaországaikat. És templomos magyarok a magyart. Velünk van az Isten!

Itthon, leesett a hó és mindent fehérre meszelt, betakart, mert van mit betakarni. Már- már hallani véltük Szabolcska Mihályt:    
      
Isten! Aki népedet bűnben, gyászban nem hagyod,
Rád tekintve várjuk a betlehemi csillagot: 
Feltűnése lesz nekünk új világunk, reggelünk.

Ez a fény, ha felragyog napkelettől nyugatig,
Hervadó mezők felett angyalének hallatok,
Szíveket vigasztaló, könnyeket szárítgató.

Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info