A világ teremtésekor, amikor minden lenni kezdett „Hajta tehát aföld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint.”/ Gen.1/12 /
Innen a magtitok, virágos növény termésében képződő leglényegesebb rész, a csírát rejtő szaporítószerv, azaz a „maghozó”adottság. Mint a műalkotásban tudatosan használt régi elem a szavak százezrein és érzés milliárdjain áramlik át, akár mint titok, amit a világról tudunk. Szavakon, amelyeket a dolgok megnevezésének szüksége hív életre, s amelyek ugyanakkor szükség szerint, – „beszédműként” – tágítja vagy szűkíti a tényező ember adta értelmét, ivadék magvának nevezzük. A képlékeny jelentésű – átvitt értelemben is,- valaminek legelőször kialakult része, középpontja, lényege, fő része, mint biológiában a sejt, fizikában atom, villamosságban vas, csillagászatban üstökös, kohászatban öntvénymagja. Üzenete egyszerűen elveszti az értelmező szótárakban szentesített függőségét, mert biedermeier mozaik-szeme az ős lét figyelője, felvigyázója. Szövegkörnyezete – J. Nagy Mária fogalmával élve – csak a szellő, csillag, álom, hajnal, alkony, illat, csók, tündér és a csend, – ha elcsendesül, lehet független a magtól, de nem a titoktól. Akárcsak a színek, szagok és szeszélyek…
Csupán az igazmondás elfogadására való ráhangolás kedvéért idézem Kosztolányi sorait: „… egy művészi alkotásban minden szükségszerűen a helyén van, akár az égbolton a csillagok, s a szavak változhatatlan csillagászati törvényeknek engedelmeskedve keringenek és tündökölnek…” Magvas szótárirodalmunk tanúságot tesz, hogy szezám, curry, kömény, cayenne bors, mustár, káposzta magot hoz… A gazda magot szed és alá szánt, jó lesz magnak. Jó földbe esik a mag, fogékony emlékre talál a beszéd. Marokkal a magot, ne vékával. Minémű a mag, olyan a gyümölcse. „Beh szeretnék a magjából” – tréfásan csak asszonyok által használtatik, férfira vonatkoztatva. Ember, állat ivadéka, kiveszett a magja, az Árpádháznak III. Endrével szakadt magva (gúny). Jó mag, gyönyörű mag – gonosz csont. Szaporítás végett meghagyott állat: sertést, ludat magnak meghagyni. Hason eredményeket szülő erkölcsös vagy erkölcstelen beszéd, jó vagy rossz cselekedet: elhinteni az erény magvát. A lényeg, mi volt – ez a dolog magva. Legkiválóbb része valaminek, a hadsereg magva, a fának magva, – a legkeményebb közepe.
Ugyan két egymásba eső fogalomról beszélünk: magtitok és titokmag címszavakkal. Csak a sorrendet cseréltük fel! Hunyorítva hasonlít a szóösszetétel, pedig Istenről és emberről szólunk. Úgy szeretett az Isten a teremtés hajnalán, hogy nemcsak egyszerű füvet, hanem maghozó füvet teremtett. Az ő neme szerintit! Olyant, amelynek gyümölcse lesz. Hisz Ő maga tette termékennyé a szeretet tárgyát, az embert. A Szeretet az élet Magva. Aki pedig szívében elfogadja ezt a maghozó, folytonosságot ígérő, gyümölcstermő életet, lehetetlen, hogy a hálaadás gyümölcsét ne teremje. A népesedés kerekasztalát körülülőknek tudniok kell, hogy a népességfogyás kérdése, még a magyaroké is Szentistván-i örökség okán „meg van oldva.” Ezért hát: Sohase haragudj, Sohase mérgelődj. Mindig mosolyogj. Mindig szeress!
Legkeményebb önkínzás lenne az életünk, ha nem Magra, az élet magvára tekintünk. A keresztényüldözésben is értelmet kapott a vérrel megpecsételt hit, melyről a korabeli történész értesít: „A keresztények vére mag!” A csíraképes jövendő ott rejlik a magocskákban! Leginkább a szezámmag olaja gátolja a melanoma sejtek ritka rosszindulatú rákos sejtburjánzást. A gazdag beltartalmi értékével lett a halhatatlanság szimbóluma.
A halottak napja szokások (elhunytakra való emlékezés ünnepe), de még a halotthamvasztás is túlutal önmagán, magot, a feltámadás magját sejteti. A mustármag parányi méretével azt hirdeti, hogy ily kevés hitből is óriási erő lesz, mely hegyeket mozdít ki helyéből. Vagy a bazsalikom – Ocimum Basilicum L – Lamiaceae a hosszú úton vezetőnek üdítő gyanánt szolgál, mint sós, bazsalikomos pirított mandulabél… Sok, nagyon sok magocska vigyáz rám, a hajszálamra, szemem szivárványhártyájában fellelhető festékanyag minőségére. Add Uram, hogy füvek, maghozó, nemzetgyógyító füvekké lehessünk.
Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info
