„Les Fleurs de Mal” A romlás virágai Charles Baudelaire /1821-1867/ kötetében középkori latin nyelven írt verse, a Franciscane meae laudes /Egy francia leány dicsérete/ mesterműként illeszkedik, és mintegy folytatása kíván lenni annak az egyházi irodalomnak, amely költői szövegében több tucatnyi Ave Maria sorból indult el a tisztaság védelmében.
Lucifer az értelem hideg fénye /lucifer lux/ jelző és jelzett dolog a szóban, aki a halálnak halálával hal meg, míg a békességgel ragyogó Szűz lesz a derű, a vihar utáni tiszta égbolt jelzője. Lektikai paradoxonnal összegezve a nyelvszerűség és tartalmi üzenet lényegét , az igazi szüzesség, folt nélkül való tisztaság az alapja a mi megtisztulásunknak is. Les Pres /1440-1521/ németalföldi zeneszerző még tovább fűzi a nyelvi és tartalmi gondolatsort: virginitas – szüzesség: castitas – tisztaság.
Unalmas, mint a böjti prédikáció, a nagyanyám falvédő szövege Tisztaság a ház erénye, s a kétségbeesett Ady Endre „lekacagott szavak” egyike. Mert vitathatatlan igazság, hogy változásra, hogy belső külső változásra van szükség. Ha úgy tetszik katarzisra, mert a zaklatott keresi a jó megoldást: a jó megoldás csak a megtisztulás lehet. A megtisztulás ma is a méregtelenítést és a meggyógyulást jelenti. Nagyobb társadalmi, vagy nemzeti közösségben lehet ez lépésváltás. Lépésváltás pedig úgy történik, hogy másokkal való együttlépéshez igazodunk. Mert nemcsak széndioxiddal károsítottuk a Földet, hanem nagyszerű műgonddal törtünk az Életre, a mások és a magunk életére. Lemérgeztük testünket, lelkünket!
Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd újra bennük, ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta értelmes meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok, – erősít meg Keresztury Dezső.
Csak az Isten nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk! Zabolai Csekme Éva a fizikai és morális megtisztulásról beszél, mint az egyik legfontosabb nemzetmentő feladatról. Lovas István írt a közelmúltban egy fiktív beszélgetést Li Kuan Jú asszonnyal, a máig legsikeresebbnek tartott politikussal, aki 1959-es miniszterelnökké választása után „rendszert váltott” Szingapúrban: eltörölte a rendőri és politikai korrupciót, megtisztította az igazgatási szerveket az ellenérdekeltektől és nem csak morálisan, hanem fizikailag is ragyogó tisztává tette Szingapúrt. Ebben a beszélgetésben Li Kuan Jú asszony tanácsként a következőket fogalmazta meg: Ahhoz, hogy megszabadítsam a magyar nemzetet attól a halálos betegségnek látszó bajból, amelyben az utóbbi évek politikája miatt az ország és az egész nemzet szenved, első lépésként létrehoznám a „Tiszta Magyarországot” /Tiszta magyarlakta területeket/ mozgalmat. A fizikai tisztaság ugyanis nélkülözhetetlen a morális megtisztuláshoz. A bűnözők, – beleértve a fehérgallérosokat is – nem szeretik a tisztaságot, a rendet. Tehát az egész országban megkezdeném a szemét feltakarítását az utakon, a földeken, a társasházakban, az aluljárókban, a vonatokon és mindenütt.
Ebbe mindenkit bevonnék: az iskolásokat, a munkanélkülieket és minden épkézláb embert. Súlyos pénzbírságot szabnék ki minden szemetelőre és minden falfirkát festőre. Ez megtanítaná az embereket környezet és a magántulajdon védelmére. A rendőrök fizetésének megemelését a korrupció elleni drákói fellépéshez kötném és neki állnék a bűnüldöző és igazságszolgáltatási apparátus, a politika, a gazdaság, a társadalom és közélet, az oktatás és minden más szféra megtisztításának.
Idevágó gyönyörű gondolat Wass Alberttől: „Éjszakánként havasi pásztortüzek mellett, lassú beszédű székelyek szót ejtenek egymás között az öreg táltosról, aki ott él valahol a Villámkő barlangjában immár több mint nyolcszáz esztendeje s őrzi a régi nagy titok tudását. Melyek elűzik a rontást, meggyógyítják a testet meg a lelket minden nyavalyától, távol tartanak veszedelmet, pusztulást s az igazságot győzelemre viszik.” Tény és való, hogy fizikai, testi, lelki, szellemi megtisztulásunk előfeltétele annak, hogy a Kárpát-medencében új erővel, akarattal és új morális hozzáállással – ha kell, újjászületéssel! – folytassuk munkánkat nemzetünk megmaradása, felemelkedése és újraegyesítése érdekében. A fizikai és morális távolság között a megtisztulás az egyetlen „kapcsoló pont”.
A tudás a győzelem lendületében mindig újratermeli az illúziót: elhiteti, hogy átadható az újabb nemzedéknek, s így a kudarc elfogy. Az átadott tudás azonban zárt doboz: idő és tér kategóriájában. Nem helyettesítheti a személyes átélés nyitottságát, mely természetesen sebezhetőséget is jelent.
„A régi nagy titok tudása ott van ma is, – mondják, a Villámkő barlangjában valahol, s csak arra vár, hogy megérjen az idő s visszatérjen Urához, Istenéhez a magyar.”
Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info
