• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Kárpátalja
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        Ez miért nem nemzeti ünnep? 899 – A Brenta menti csata – Az itáliai hadjárat legfényesebb győzelme

        2014.09.27.

        1115 éve a Brenta folyó mentén – ezekben a szeptemberi napokban – elődeink hatalmas csatában legyőzték az egyesült itáliai hadsereget. Ez a kiemelkedő hadtörténelmi esemény a korszak egyik fontos ütközete volt, amely jól rávilágít a magyarok 9-10. századi hadászati fölényének tényére. A csatára való emlékezésen kívül érdemes ismét feltenni néhány kérdést, a mai magyar történelemszemlélettel, oktatással kapcsolatban.

        A Pozsonyi csatával együtt ezt a fényes győzelmet sem oktatják iskoláinkban. Pedig mindkét ütközetről viszonylag sok korabeli forrás maradt fenn. Nézzük meg röviden, hogy mi is történt 899. szeptember 24-én.

        899 tavaszán egy 5000 fős magyar sereg itáliai hadjáratra indult. A magyarországi tankönyvekben (elég egyoldalúan) ezt az eseményt is a „kalandozásnak” nevezett eseménysorba állítják. Honlapunk olvasóinak nem kell külön megjegyeznem, hogy mennyire szakszerűtlen ez a lekicsinyítő szakkifejezés. Érdemes elgondolkozni a honi történészeink szóhasználatán. Elég erre egy-két példát mondani a korszakból, nevezetesen, a 8-9.századi frank birodalmi hadjáratokat nem nevezik kalandozásnak. Pedig a Kárpát-medencében megtelepedett avar elődeink elleni támadások bizony rabló hadjáratoknak tekinthetők. Nem kímélve sem nőt, sem gyereket, egyszerű fosztogatásnak nevezhetjük, ahol szekér számra hordták el az avarok szemgyönyörködtető aranykincseit. A szászok elleni frank hadjáratok során –igaz ezeknek célja a szász területek bekebelezése volt – pedig bestiális kegyetlenséggel, ezerszámra mészárolták le a fegyvertelen lakosságot a frank katonák. Az Európában államot alakító mór kalifátus északi hadjáratait sem nevezi senki kalandozásoknak.

        Magyar hadjáratok a IX. és a X. században
        A magyar hadjáratokat, viszont a hazai tankönyvek mind a mai napig (kicsit érthetetlen módon) kalandozásnak nevezik. Mára – főképpen hadtörténészeinknek köszönhetően – a „kalandozás” elnevezést végre kezdi felváltani a „honbiztosító hadjárat” terminus. Kutatómunkák tucatjai bizonyították a legtöbb hadjárat pontos célját, okát és sokszor a lefolyását is.

        A hadjáratok kiváltó okai egyrészt a határok (gyepűk) kitolása, „demilitarizált” zónák és adófizetésre kötelezett (jól ellenőrizhető) területek létrehozása volt. Másfelől a katonai erőfeszítések az újonnan birtokba vett Kárpát-medence magyar uralmának a megkérdőjelezhetetlenségére irányultak.

        Azonban a legfőbb indok a kiterjedt magyar szövetségi rendszer kiépítése lehetett. Az erős lovasnomád hatalmi központok szokásos taktikájaként ismerjük a fenyegető szomszéd népek szövetségbe kényszerítését. A kifinomult magyar diplomácia is ekképpen járt el. A szövetséges népeket pedig katonai segítséggel támogatták elődeink. A magyar hadjáratok döntő többsége, e rendszer keretében zajlott le, a magyar csapatok hívásra érkeztek, egy adott cél érdekében. Az itáliai hadjárat is ebbe a sorba illeszthető be.

        A magyar csapatokat a régebbi szövetséges Arnulf császár hívta ellenlábasa Berengár itáliai király ellen. A magyar fejedelemség fontos külpolitikai érdekeként szövetséget tartott fenn a császárral. Hiszen a magyar hadvezetés ekkor még nem győzte le végleg a morvákat (majd csak 902-re) és a bolgár-török csapatokat is csak frissen szorította ki a déli országrészből. Az Észak-Itáliára támadó magyar hadsereg vezére valószínűleg Szalárd, Árpád-házi vezér lehetett (a nyugati források Saladusként vagy Salodonként említik). A magyarok ellen Berengár király a korszakban hatalmasnak mondható, 15 ezer fős sereget gyűjtött össze.

        A háromszoros túlerőben lévő itáliai had Páviánál lezárta a Pó felé vezető utakat, majd megindultak a magyarok ellen. A páncélos és lovas katonák túlerejük tudatában magabiztosan törtek előre. A magyar csapatok a jól bevált ősi harcmodor szerint folyamatosan hátráltak, menekülést színleltek. A kisebb csapatokra szakadt lovasíjászok azonban folyamatosan zaklatták az ellenfelet. A nomád taktika szerint a 200 kilométeres visszavonulás után az ellenfél nehézfegyverzetű főerejét csapdába akarták csalni. A krónikák szerint a magyarok miközben húzták maguk után az itáliai hadat, többször szabad elvonulást kértek, az eddig a városokból – főként Luitward vercelli püspöktől – elvett kincsek visszaadásának fejében.

        Egyes történészeink a békeajánlatokat a háromszoros túlerőtől megrettent magyar hadvezér félelmeként fogták fel. Más megközelítés szerint ez a szokásos magyar hadicsel volt, az ellenfél megtévesztése, elbizakodottá vagy bizonytalanná tétele. Az utóbbi érvet látszik alátámasztani, hogy a gyors mozgású magyar sereg többször teljesen visszavonulhatott volna, ehelyett Veronánál a magyar főerő levált és elfoglalta a későbbi pozícióját, felkészülve a koncentrált ellentámadásra. A magyar főerő a Brenta folyó fölötti hegyek lábainál, tehát a megfelelő terepfedezet előtt táborozott le, majd miután magával vonta az ellenséget, a magyar utóvéd is átkelt a folyón. A magyar csapatok győzelme mellett szólt a jól megválasztott terep és az, hogy kifárasztották az ellenfelet, azonban itáliai haderő így is nyomasztó létszámfölényben volt. Az elbizakodott Berengár elkövette azt a hibát, hogy nem támadott azonnal, hanem letáborozott a folyó jobb partján. Szalárd nem tétovázott, gyorsan rohamot indított. Több oldalról támadták a tábort, körbeszáguldozva az ellenség területét folyamatos nyílzáport zúdítottak rájuk. A főerő egy központi lehengerlő támadással fejezte be a harcot. Őseink néhány óra alatt teljesen tönkreverték Berengár seregét.

        A Brenta menti csata az egyik legjelentősebb magyar honfoglalás-kori ütközeteink közé sorolható. Európai mértékkel is komoly összecsapásnak tekinthető, iskolapéldája a korabeli magyar hadviselésnek. Itt az ideje, hogy az elfeledett honbiztosító és honmegtartó hadjáratokat a nemzeti emlékezetünkben a megfelelő szintre emeljük. A X. század, az európai kontinensen, a magyar katonai fölény évszázadának neveztető, ezért büszkén és méltósággal emlékezzünk történelmünk ezen dicsőséges eseményeire.

        Bíró Csaba – Kurultaj

        Hunhír.info

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

        • Kopjafaállítás Bugacon – a Kiskunsági Nemzeti Park félévszázados jubileuma

        • Hősök napja és Trianon sorsszerű kötődése

        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe

        • Tria-non, a három nem

        • “A békeszerződés aláírása megtörtént”

        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje

        • Evangélikus gyülekezeti hétvége Balatonszárszón – a finn testvérek látogatása

        • Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

        • Kárpátaljáért vonulnak elsején

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Magyarországi ZSIDÓK LISTÁJA!
        • Toroczkai László elvált
        • Gömbös halála és szobrának felrobbantása
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen
        • Kerecseny János: A magyar néphez
        • Édes történet – Bácsfi Diána
        • Minek kimenni az űrbe, avagy a hülyeség határtalansága
        • A nászéjszakák kötelezettsége: a házasságot el is kell hálni (A katolikus egyház itt konkrétan a dugásra koncentrál)
        • Nagyító alatt az ősi magyar jelkép
        • Munkás ököl, vasököl..?
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2024 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum