Legalacsonyabban tartott áraikat az üzletük polcain láthatóan nagy számjegyekkel tüntetik fel, hogy a vásárló azokat összehasonlíthassa és könnyen választhasson – kényszerű helyzet. Lelke mélyiben kellemetlen, – a Kárpáti Piroska tanítónő versét, amiért 1920-ban felakasztották, kinek küldje meg?
„Lisztománia” kifejezéssel Heinrich Heine a zeneszerző 1841-42-es berlini koncertsorozatát jellemezte, majd a „szupersztárnak született” – olvasható Liszt napszemüveggel „sztárosított” fotója mellett Burgenland Lisztomania 2011. rendezvénysorozat falragaszán – a két lehetőség közt sem gondmentes a választás.
Lélegzetvételhez sem jutott Kurucz Tünde Rang és hatalom nélkül arisztokraták leszármazottai írásában felvetett gondolatra a közvélemény, miszerint a rendszerváltás után a legtöbbek félelemből nem tértek vissza a politikai életbe, sőt sokuknak még a kárpótlási jegyekkel együtt sem volt annyi pénze, hogy birtokaik legalább egy részét visszavásárolják, és a ma félig romos kastélyokat, kúriákat felújítsák. Néhányan még mindig félnek a meghurcolástól, ezért a nyilvánosságot is kerülik… Csak arra vágynak, hogy a magyar társadalom tartson meg valamit a múltjukból, és azokra is emlékezzen, akik annak idején „életüket és vérüket” adták az országért. A legtöbben ma is „rangrejtve” élnek, de a családi hagyományokat sokan ápolják. A dilemma olyan következtetés, amelyben az első két föltevés bármelyikéből ugyanaz a következmény vonható le, de az egyik mellett dönteni kell.
Ugyanis Örken Aslan, a tudós Dr. Cey-Bert Róbert Gyula 2010-ben megjelent A Sólyom népe című könyvében így fogalmazza meg a nemzet dilemmát: „A kazak, az ujgur és a magyar nép csak akkor erősödhet meg, ha nem a napnyugta kialvó sugaraiból, hanem a napkelet újjászülető fényéből merít lelki energiát és hűségesen ápolja a hun ősök szellemével összekötő gyökereket.” Erre válaszol egy fantasztikus történet, amely visszavezet az ókori történelmi krónikák és hun-magyar legendák misztikus világába, ahol Bátor Tengrikút hun nagyfejedelem és Bata főtáltos mellett Tórul a kéksólyom, Kökbű a kékfarkas és Boga a gímszarvas a főszereplők, akiknek meg kell küzdeni a kínai császári udvar cselszövő fondorlataival és vesztükre törő császári hadsereg félelmetes túlerőjével. A tét a Hun Birodalom léte és jövője. „Az élet harc, a harc pedig élet, csak azon a népen van az Ég Ura áldása, amely képes áldozatot hozni a nemzet jövőbeli fennmaradásáért” – tanította Bata Eskám, a hun főtáltos.
Cey-Bert Róbert Gyula, a szerző a nyolcvanas, kilencvenes években komoly őstörténeti kutatásokat végzett Belső Mongóliában, Ujgúriában és mindazon kínai tartományokban, amelyek hajdanán a Hun Birodalomhoz tartoztak. A kutatások eredményei kiegészültek az ókori kínai krónikák /Suma Qian/, történelmi források adataival és az ősi hun-magyar legendákat varázslatos képzelőerővel kezelő szerző fantáziájának színes, jelképgazdag világával, ahol megszólalnak a sólymok, a farkasok, a szarvasok és a lovak, Bátor Tengrikút leghűségesebb szövetségesei.
Csodálatos lélekerősítő történelmi regény, amely összeköti az ősi krónikákat, legendákat és meséket a magyar lékek több ezer évre visszanyúló ősképeivel és jelképes értékeivel. Legyen kötelező olvasmány minden magyar számára, akit érdekel a hun-magyar őstörténet regényesen megfogalmazott, misztériumokkal teli világa, Bátor Tengrikút, a Hun Nagyfejedelem /Kr.e. 106 -56/ csodálatos élettörténete – summázza Kassai Lajos, lovasíjász a Szent György Lovagrend, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjének kitüntetettje, aki a könyv előszavának írója is. Összefoglalva tanítását, szívesen idézzük tömör üzenetét: „Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.”
Isten tudatja a gondviselés által, hogy a dilemma rejtély kulcsa a nemzeti küldetés felismerésében van. Vissza kell nyerni a szomszédos népek, nemzetek bizalmát, és a nemzetközi tekintélyt. Visszaszerezni a magyarság korábbi becsületét. Erkölcsi eszközökkel építeni és felvállalni a nemzetnevelői feladatot.
Az nem jelentett senki számára dilemmát, hogy 2014. augusztus 20-án Magyarország államfője, Áder János átadta a Magyar Szent István Rend kitüntetést és Kertész Imre ülve átvette a legfőbb magyar közjogi méltóságok jelenlétében. Így dilemmamentessé válik az is, hogy Sopronban, az Úr 2014. évben, május havának 3. napján a magyar Szent Korona érdekében végzett állhatatos és kitartó munkáért, valamint a Haza és a Nemzet iránt végzett példamutató szolgálatért a Magyar Királyi Szent István Rend által alapított 250. éves jubileumi emlékérmet átvettem – állva.
Az a helyzet, amelybe az emberiség saját szellemi teljesítményei révén önmagát hozta, egyetlen szóval kétségbeejtőnek mondható – véli Konrad Lorenz.
Amíg ég a máglya! Már Nagy Sándorról járja az a monda, hogy valahányszor egy-egy város ostrománál azon a ponton volt, hogy a város rövidesen a kezébe kerül, mindig meg szokott gyújtani egy máglyát, ezzel azt jelezvén, hogy míg a tűz ég, a város lakói megadhatják magukat és kegyelemre találnak, de a tűz elhamvadása után meg fog kezdődni a végső roham és akkor mindenkit kegyetlenül lemészárolnak. A kegyelmi idő lejár a dilemmának is!
Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info
