Mi, akik még itt maradtunk a földi rögökön, rendületlenül kell hirdetnünk, hogy ha a nemzeti feltámadás elkövetkezik, abban része lesz a Kozma Andor szellemének is, melynek megnyilatkozása gazdag örökségül maradt a magyarság számára.
Lefordította Goethe Faustját, eposzt írt a Honfoglalásról, – egy költő, aki Arany János hagyományainak folytatója volt, és írt verseket, gyermekkönyveket, tanulmányokat – Kozma Andor. Tudósít Gaia leánya.
Lehetett a nyelvnek s a tartalom és forma művészi összhangjának igazi mestere, – s e tekintetben Csokonainak sem méltatlan utóda, aki leginkább lírai mezők virágait szedte – írja Szász Károly Emlékezés Kozma Andorra cikkében –, mégis a magyar irodalomtörténet bővelkedik olyan személyekben (írók, költők, jeles férfiak), akiknek értékes munkássága a mindenkori társadalom irodalompolitikájának kénye-kedve, önkénye szerint értékelődött. Voltak, akiket évekig, évtizedekig elhallgattak vagy elhallgattattak vallási, politikai vagy egyéb okok miatt. Közli: Fama, a hír ókori római istennője. Kozma Andor (1861-1933) költő és műfordító is ezek közé tartozott, aki írt a háború utáni szomorú esztendőkben egy Haláltánc című verset, amely igazán olyan, mintha a világ két igen nagy költője lelkének lángja fonódott volna benn össze – mintha Goethe írta és Arany János fordította volna.
Kozma még nem gondolt arra, hogy az irodalom teréről a politikáéra is átcsap. Igaz, hogy a költészet múzsája is kacér nő, csókjai sokszor fullánkosak: de a politika démona mégis csak megbízhatatlanabb és kegyetlenebb teremtés. Nos, itt vonult be, mint megannyiszor azelőtt és azután a szélkakas – fáma, a hírnév “az úgy hírlik”. Mert a fáma szerint egy háztulajdonos a háza tetején lévő szélkakasra ezt íratta: „Isten szeretet”. Egy gúnyolódó férfi megkérdezte, hogy ez azt akarja jelenteni, hogy Isten szeretete olyan változó, mint a szél járása? A kérdezett így felelt: „Nem, hanem azt jelenti hogy Isten szeretete állandó és változatlan akár innét, akár onnét fúj is a szél”. A latin mondás szerint: ahány fő, annyi vélemény. Albert Einstein sem biztat: „Nehezebb egy kialakított véleményt megváltoztatni, mint egy atomot részeire bontani…”
Ugyanakkor a középiskoláit Pápán végezte, amelyet a Karthágói harangok című legszebb versében örökített meg. Ezzel összefüggésben a költő egyik pozitív tulajdonságára kívánunk rámutatni, hogy mekkora gondja volt a fiatal tehetségek felkarolása, biztatása, elismerése. Komoly gondot fordított arra, hogy a diákságból felszínre kerüljenek a rejtett irodalmi tehetségek. Így a Fama volta – szárnnyal jár a hír. (A másik KA.)
Csakugyan igaza van Czuczor ódájának: „Éle sokat, ha nem is sokáig”. A Kozma Andor tiszta lelkének gyöngyöző patakja immár befutott az örökkévalóság végtelen óceánjába, melynek tükrében az isteni kegyelem soha le nem hunyó napjának sugarai fénylenek. Az édes szavú költő bizonyára ott is boldogan álmodozik a régi magyar dicsőségről s az elkövetkezendő feltámadásról. Mi, akik még itt maradtunk a földi rögökön, rendületlenül kell hirdetnünk, hogy ha a nemzeti feltámadás elkövetkezik, abban része lesz a Kozma Andor szellemének is, melynek megnyilatkozása gazdag örökségül maradt a magyarság számára. Mert Kozma Andor a nehéz napokban is töretlen hittel és nemes daccal hirdette, hogy:
Magyarnak lenni annyi, mint
Különbnek lenni másnál –
Különbnek lenni annyi, mint
Büszkébben tűrni másnál…
Íme, az út a magyar feltámadás felé! – „Ha mások korholnak, gyűlölnek, – és ezt ki is fejezik – , fordulj a lelkükhöz, nézz a mélyére és lásd, milyen emberek! Akkor rájössz, hogy a rólad alkotott véleményük miatt nem kell nyugtalankodnod. (Marcus Aurelius) Jó hírnek is szárnya nő: Nem mindig téved a hír!
Az „ámen” szócska azt jelenti: ez igazán és bizonyosan meglesz. Mert Isten az én könyörgésemet sokkal bizonyosabban meghallgatta, mit amennyire én azt szívemben veletek együtt kívánom. Ámen.
Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info
