Orbán Oroszországgal kapcsolatos magatartása “inkább lavírozást” jelent és nem azt, hogy “Magyarország beállt Moszkva ügynökének, ami (Orbán) elkeseredett ellenségeinek értelmezése” – írta a FAZ szerzője. A kormány Horthy Miklós politikáját követve manőverezik két “hatalmi tömb”, az EU és Oroszország között.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a magyar kormány és Oroszország viszonyáról közölt elemzést a szombati számában.
A Tömbök között – Magyarország kettős szerepet játszik az ukrajnai válságban – a történelméhez illeszkedően? című elemzésben a szerző, Stephan Löwenstein felidézte, hogy az orosz csapatok kivonulásának követelésével “emelkedett fel Orbán Viktor csillaga”. Ennek fényében pedig “ellentmondásosnak tűnik”, hogy a kormányfőt az 1989-es követeléssel “ellentétes jelszóval hozzák kapcsolatba, Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának vagy akár Moszkva európai uniós hídfőjének tekintik”.
Ugyanakkor Orbán Oroszországgal kapcsolatos magatartása inkább lavírozást jelent és nem azt, hogy “Magyarország beállt Moszkva ügynökének, ami Orbán elkeseredett ellenségeinek értelmezése” – írta a FAZ szerzője.
Ismertette a Stratfor amerikai agytröszt igazgatója, George Friedman Határvidék – Magyarország helyezkedik (Borderlands. Hungary Maneuvers) című esszéjének fő állítását, hogy a kormány Horthy Miklós politikáját követve manőverezik két hatalmi tömb, az EU és Oroszország között.
Kiemelte: figyelemre méltó a kapcsolat a Friedman-féle analógia és a Fidesz “revizionista történelemképe” között, amely az alaptörvény preambulumában, a Horthy-szobrokban és a német megszállás áldozatainak emlékére emelendő budapesti emlékműben is megmutatkozik. Hozzátette: kérdés, hogy Orbán környezetében is osztják-e Friedman analógiáját, amely szerint Magyarországnak “alapvetően ellenséges hatalmi tömbök közé ékelődött kis országként” – éppen úgy, mint Horthy idején – most is onnan kell előnyöket szereznie, ahonnan éppen lehet, vagyis “hol az EU-tól, hol Oroszországtól”.
Hunhír.info – mti
Hunhír.info
