A Gyöngyösön abszolút esélyesként induló Vona Gábor, a Jobbik elnöke minimális különbséggel szorult egyéniben a második helyre. A nyertes, Horváth László fideszes képviselő a nagy örömmámorban elejtett egy érdekes mondatot, amelyet eddig még nem kapott fel a fősodor. A politikus szerint győzelme annak köszönhető, hogy kiszivárgott egy hangfelvétel, amely a Jobbik idegenben történő bérrabtartását boncolgatta. Ezek szerint a vonatfóbiások erőteljes összezárása miatt csúszott a második helyre a Jobbik első embere.
Több kérdést is felvet Horváth László elszólása. Egyrészt jogos állampolgári igény, hogyha már a halálbüntetés visszaállítását nem lehet elérni a sunyi, álszent, képmutató Európában, akkor a wellness központokban való továbbképzések helyett tényleg bűnhődjenek a bűnözők, és a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetők olyan helyen éljék le hátralévő életüket, ahol a büntetés a szó szoros értelmében büntetést jelent. A közbiztonság folyamatos romlása, a hagyományos speciális és az újabban jelentkező gyermek- és fiatalkorú bűnözésformák miatt jogos a többségiek rettegése, és éppilyen jogos az a vágy is, hogy legyen végre valami visszatartó erő, amely megálljt parancsol az öregeket, időseket nevetve, minden különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül, anyagi haszonszerzés céljából simán agyonverő, jól behatárolható bűnözői köröknek és csoportok számára.
És ezzel a teljesen jogosan elvárható állásponttal szemben a nyertes fideszes szerint, ha csak pár szavazattal is, de győzedelmeskedni tudott az a kódolt rettegés, amellyel emberek százezreit mérgezik azok, akik azt állítják, hogy pont értük és az ő védelmükért harcolnak. Belegondolni is rossz egy olyan társadalmi modellbe, ahol 70 évvel ezelőtti történések miatt a a Kádár-érában az életet habzsoló, abszolút csak a testi-lelki szabadsággal törődő generációk után ismét van egy olyan meghatározó társadalmi csoport, amelynek idős tagjai több évtizedes traumákat élnek át hosszú kihagyások után, reszketve és félelemmel küszködve, illetve olyan generációk is felnőttek, amelyek az általuk át nem élt, de beléjük táplált rettegéskultuszban élik meg mindennapjaikat.
Mondhatnánk, hogy Abszurdisztán és tragikomédia, de sajnos ebből csak az első megállapítás az igaz. Tényleg Abszurdisztán, hogy emberek sokaság a számára misztikusan rettenetes közlekedési eszköz maga a vonat, mert nem a távolság leküzdését jelentő közlekedési eszköz, hanem a megsemmisítéshez vezető út eszköze. És elhiszik ezt azok, akiket saját prófétáik tartanak ebben a rémállapotban csupán csak azért, hogy megtarthassanak egy kifele megbonthatatlannak tűnő, belül mégis recsegő-ropogó valamit, és félelemkultusszal tartsák egyben nyájukat. Saját hozzátartozóik ellen követik el a legnagyobb szellemi kútmérgezést azok, akik világhatalmi érdekeket szolgálva a rettegés, a félelem, a depresszió és a pánikbetegségek személyre lebontott erősítésével szolgálnak világhatalmi érdekeket.
Ehhez még hozzájön a háttérhatalom ötödik hadoszlopának hazai és idegen borzalmas erősségű agymosó tevékenysége, amely alapján úgy tűnik, hogy a nemlétező világhatalom a körükből vétettekkel is éppolyan idomítható masszaként számol, mint a szolgálatukba állítandó, nem hozzájuk tartozó kiszolgálóikkal. A láthatatlan hatalom nyilvánvaló szándéka, hogy tényleg csak a számukat tekintve porszemnyi szuperkiválasztottak uralják a földgolyót, és a piramis csúcsa alatt nagy légüres tér után egymással folyamatosan szemben álló és harcoló többségiek, kisebbségiek szolgálják így is a csúcson lévők érdekeit.
Kostás Roland – Hunhír.info
