A Fidesz és a Jobbik között kétszázezren nem tudnak dönteni – állítja Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási kutatója. Ez sokat jelenthet április 6-án. Egy ilyen szavazói csoport mozgása a kormányalakításba talán nem szól bele, de azt nagyon is tudja befolyásolni, hogyan alakul a politika a következő négy évbe. A Hunhírnek van pár “ötlete” ahhoz, hogy a Jobbik irányába lendüljön ki az inga.
Az Ipsos szerint őket szólította meg a rezsicsökkentés, de a Jobbik pragmatikus, például a munkahelyteremtésről, nagyobb jövedelemről szóló üzenetei is. A mérések szerint a mozgolódás mostanra nagyjából véget ért, “mindenki megtalálta a közönségét”, de még mindig van kétszázezer ember, aki nem tud dönteni a két párt között. Ez sokat jelenthet április 6-án. Egy ilyen szavazói csoport mozgása a kormányalakításba talán nem szól bele, de azt nagyon is tudja befolyásolni, hogyan alakul a politika a következő négy évben.
Az elmúlt hónapban ez az Ipsos mérései szerint nem igazán sikerült a baloldali összefogásnak. Nem lettek új szavazói februárban, míg a Fidesznek, a Jobbiknak és az LMP-nek sikerült bővíteni a táborát. Másrészt a baloldaliaknak le kellene gyűrni a Jobbikot. A mozgástér viszont ehhez nem túl nagy, az Ipsos mérései szerint a Jobbik és a baloldal közötti átjárás mindkét irányban 20-20 ezer ember.
A Jobbik a közvélemény-kutatásokat arra hivatkozva nem veszi komolyan, hogy a 2009-es európai parlamenti, majd 2010-ben a magyar parlamenti választáson is jelentősen alulmérték a népszerűségüket. Így, bár a mostani 16–19 százalékosra mért támogatottság is elég jelentős, a pártban azt mondják, ennél is jobb eredményt érnek majd el. Úgy számolnak, Nyugat-Magyarországon a négy évvel ezelőttinél jobban szerepelnek majd a földügyben képviselt álláspontjuk miatt, keleten pedig egyéni körzeteket is elhozhatnak. Tény, hogy az elmúlt hónap aktivizálódásának – a pártszimpátiával nem rendelkezők aránya 35-ről 27 százalékra esett – a Jobbik a fő nyertese, mondta Závecz.
Ha a párt valóban hozza az általa várt eredményt, akkor azzal jóval 20 fölötti mandátumot szerez, és a Fidesz esetleg rákényszerülhet arra, hogy a Jobbikkal egyezkedjen a kétharmados törvényeknél.
Előfordulhat, hogy a Jobbik mégis a kutatásokban jósolt 12-19 százalék közötti, nagyjából 16-17 százalékot hozza az ezzel járó 20 körüli mandátummal. Ezzel kell számolni akkor, ha az derül ki, hogy a mobilizálásban a hirtelen februári ugrással elérték a maximumot, míg a többi párt még tud előrelépni. Ez nem önmagában lenne kudarc a pártnak, hanem ahhoz képest, hogy 2010-ben is ezt az eredményt érték el – állítja az Ipsos.
Hírportálunk a Fidesz-Jobbik között választó állampolgárok létszámával egyetért, viszont sokkal árnyaltabban látja a kérdést, mint az Ipsos. Ismételten leszögezzük, hogy a hírportálunk által nagymértékben üdvözölt jelszó, a “Szebb jövő, szebb jövedelem”, a Jobbik kampányának, de talán még az is elmondható, hogy az egész 2014-es kampány leghatásosabb megszólító jelszava és programja volt. Ebben a kategóriában, tehát az anyagi jobblét, a kiszámítható gazdasági jövő iránt vágyakozók közül a fent említett 200 ezres táborból legalább 50 ezret leendő Jobbik-választóként könyvelünk el.
A magyarság a génjeiben hordozza azt a megállapítást, hogy az erős államhoz, a múltban az erős királysághoz az erős közép- és kisnemesség megléte és jelenléte a legfontosabb, és a gazdasági kérdésekre való koncentrálás azért is a Jobbik számára döntheti el a mérleg nyelvét, mert egyre több ember előtt nyilvánvaló a Fidesz oligarchapolitikája. Ez még akkor is visszataszító a “középrétegek” számára, ha elfogadják tényként azon közgazdasági elméleteknek az igazságát, miszerint egy adott országban az ország többségét kitevőkből kialakult nagybirtokos és bankárosztály lendítheti elő a gazdaságot.
A gazdasági olló jobbikos zárása ebből a körből egyértelműen a pártnak hozhat szimpatizánsokat, és itt még előjön annak a múltból örökölt nemzeti radikális jelszónak a máig való érvényessége, amelyet néhai Csurka István fogalmazott meg a rejtőzködő radikálértelmiségi megszólítására. Amely szerint a Brüsszel–New York–Tel Aviv tengely túlzott nyomása és befolyáskiszélesítése Magyarországra gazdasági-társadalmi helyzetünk romlásához, gyarmati sorsunk erősödéséhez vezethet.
Hozzá kell vennünk ehhez a kérdéskörhöz egyértelműen a közbiztonságot, a rendet. A bűnözés speciális válfajaival most már nem csak a mélyigénytelen többségű településeken, hanem a fővárosban és a nyugati végeken is szembesülő választópolgár egyre inkább elfogadhatatlannak tartja a bűnözést és a segélyezési rendszert létformaként elfogadók kiemelt támogatását, akiket pont a Fidesz nevez erőtartaléknak és számolatlanul önti a milliárdokat eddig már számtalanszor kudarcba fulladt projektekbe. Teszi ezt annak ellenére, hogy az általa tervezett kisebbségi értelmiségi réteg kinevelése az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem egy olyan szellemi műhelymunkát eredményez, ahol a benne résztvevők a kisebbség sorsát, felemelkedését szolgálják, nem a többségi igényeknek és elvárásoknak megfelelően a megbékélés és az egymásra utaltság hirdetői, hanem olyan politikai pecsenyesütögetők, akik külföldi támogatásokkal olyan zsíros állások megszerzésére törekednek a “népképviselet” helyett, ahol pont az anarchia szításáért és a rendetlenség növeléséért fizetik őket.
Nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik még annak a kornak a gyermekei, amikor teljesen elfogadható volt erkölcsileg, hogy mondjuk a párttitkár részegen csak elénekelte azért a kocsmában az Erdélyi indulót, vagy eltakart arccal ugyan, de csak elsettenkedett azért az éjféli misére. Ennél a rétegnél nyomhat latba a kormány abszolút dilettáns diplomáciai tevékenysége is, az atlantistáknak való brutális megfeleléskényszere, és annak az elvnek a gyakorlatba ültetése, hogy a hangzatos jelszavakkal szemben továbbra is kicsinek, erőtlennek akarják láttatni Magyarországot, amely szemben forrongó szomszédainkkal, a terrorbékével bebetonozott területi állapotok fenntartásáért és további betartásáért száll síkra.
Összefoglalásképpen megint csak ott lyukadhatunk ki, amelyet hírportálunk évek óta prioritásként kezel, avagy a Fideszen túli politizálás lényegénél. Számtalanszor leírtuk már, ennek a politikai projektnek az a lényege, hogy el kell fogadni, amit a kormány jól csinál, de arra is rá kell világítani, hogy a “lécet soha le nem verjük” politizálásával hagy maga után egy betölthető űrt, hiszen a lényeg, a valódi, az igazság pont a léc fölött van.
Ismert okok miatt egy kormánypárt természetesen soha nem lehet lécleverő ebben a nemzetközi környezetben, viszont igény lenne rá, és ha ezt a Jobbik megvalósítja, a szavazatok realizálásával is érzékelheti a fentiek sikerességét.
Koldus Kálmán – Hunhír.info
